A XIX. század. Lützow Károlytól, fordította Pasteiner Gyula
A XIX. század.
Lützow Károlytól, fordította Pasteiner Gyula
Lützow Károlytól, fordította Pasteiner Gyula
Jelen századunkban Alsó-Ausztria építés tekintetében teljesen a birodalom fővárosához csatlakozik. Templomok és állami épületek, kolostorok és úri lakok, mint az összes magánépületek, kivétel nélkűl a bécsi iskola bélyegét viselik. Az egyházi építés terén először is nehány jelentékeny újjáépítés említendő föl. Klosterneuburgban, 1836-ik évtől fogva Kornhäusel József építész, Allio Donatus Felix császári mérnök némileg egyszerűsített terve szerint a kolostor főépületét a szentély éjszaknyugati oldalához támaszkodó szárnynyal egészítette ki; jelenleg ugyanott a templom kiépítése van munkában. A tervet hozzá az építészetben járatos Krieger Kálmán atya, a kolostor kamarása készítette, a kinek felügyelete alatt Schömer József építész, mint az építés vezetője van alkalmazva, Erler Ferencz szobrász pedig a szobrokat készíti. Miután mindenekelőtt a szép keresztfolyosót és a Freisinger-kápolnát állították helyre, mely elsőnél Schmidt Frigyes, a bécsi székesegyház építőmestere is segédkezett, 1882-ben kezdették meg a templom külsejének helyreállítását. A két toronynak fölépítésével, melyekre tornyocskákkal környezett karcsú, hegyes sisakokat terveznek, körűlbelől öt év múlva be lesz fejezve a külsejének helyreállítása. A roskadozó és barokk hozzáépítés által jellegéből kivetkőztetett heiligenkreuzi monostortemplom helyreállítása Avanzo építész vezetése alatt nehány év óta szintén munkában van. Az orgonakarzat és a szószék a kőnek megfelelő tökéletes kidolgozásban már elkészűlt. Egyéb részletek ezután fognak következni. Az itt újólag érvényre jutott középkori építés irányt adott az újabban épűlt templomoknál is. Többnyire kisebb mérvű építmények, de kivitelük gondos, s építési jellegük tisztaságánál fogva hatásuk megnyerő. Fölemlítjük a Jordan Richárd építész által tervezett hütteldorfi csúcsíves templomot, Au község templomát Wächtler Lajostól, továbbá Ebreichsdorfban és Kamp melletti Garsban a sírkápolnákat, melyek ugyanazon építész művei. Ezekhez még több hasonló és díszes építmény sorakozik.
A középkori építés irányadó, habár nem is oly kizárólagosan, a század folyamán keletkezett, vagy helyreállított nagyobb kastélyoknál is, melyek a renaissance idejében szintén sokáig megtartották várszerű jellegüket. Csak újabban állott be fordúlat a jelenkori építés javára. Kiváló érdekű Lipót főherczeg ő császári fenségének Hernstein nevű kastélya, melyet Hansen Theophil a hellén építés bécsi nagymestere a késői csúcsíves építés legpazarabb formáiban épített újjá. A kastély szobáit díszítő falképek Rahl és tanítványai, Bitterlich, Eisenmenger, Griepenkerl és Hofmann művei; az értékes berendezést a bronz- és famunkát, a bútorokat és egyéb eszközöket Bécs legkiválóbb művészi iparosai készítették. Ernst Lipótnak, a Sz.-István-templom korábbi építőmesterének sikerűlt műve, melyet fia, Húgó, és Wächtler L. építész folytattak a szintén csúcsíves rendszerben újjáépített gróf Breuner-féle Grafenegg nevű kastély Krems közelében. Szellős galériák, erkélyek, lépcsőzetes oromfalak élénkítik a kiterjedt épület tömegét, melynek a messziről látható torony, a bástya és az árok vár jelleget adnak. Alsó-Ausztriában az újkori kastélyépítésnek koronája az utóbbi években báró Hasenauer terve szerint épített császári villa a lainzi állatkertben. A háttérben dombok által övezett erdei rét lankás területét az építész lejtőfokok elrendezésére használta föl, melynek előrészében a császári család nyári tartózkodására szánt főépület emelkedik. Hátúlról hozzácsatlakoznak és vele vasszerkezetű folyosók által kötvék össze, a magasabban fekvő és egy terjedelmes udvar körűl csoportosúló gazdasági épületek, istállók, stb. Fametszetű képünk szépen ábrázolja a festői épületet tornyocskáival, szabadon fekvő lépcsőivel és oszlopos folyosóival, nemkülönben a mustrázott tégla és a faragott kő hatásos változatosságát. A kivitel minden részletében mintaszerű. A szobrászati és festészeti díszítmény, valamint a berendezést Bécs elsőrangú művészei és művészi iparosai készítették. Az ország nagy számú többi kastélyai közűl megemlítjük még a Schalhammer építész terve szerint újjá épített Nadelburg kastélyt Bécs-Újhely mellett és a Hansen által helyreállított Rappoltenkirchen kastélyt.
Grafenegg kastély.
Bernt Rudolftól
A kisebb városokban kevés figyelemre méltót találunk. Az iskolák, kórházak, takarékpénztárak, kaszárnyák és egyéb középületek, milyeneket a század szelleme nagy számban hozott létre, a művészi építés kifejlődésére nem nyújtottak alkalmat. Az ősök fölfogása szerinti községi épület, a művészet által nemesbített lakház e vidéken úgy szólván nincs. Az emberek sokáig a rombolásban lelték kedvöket. Alsó-Ausztria legjelentékenyebb kisebb városának, a Schneeberg alatt elterűlő nagy síkvidéken fekvő Bécs-Újhelynek építési jellege az 1834-iki nagy tűzvész óta egészen mai korú. Nem változott ez az utóbbi évtizedek alatt sem. Ellenben az építés terén élénk tevékenységet fejtett ki az utóbbi időben Krems. A közel fekvő Stein felé, a borággal koszorúzott Frauenberg tövében, a dunai ligetek mentén párvonalas útak vezetnek; itt legjobb hely kinálkozott a német és az angol családiház mintájára tervezett lakházak észszerű építésének kifejlesztésére. Sajnos, a jó alkalmat, kevés kivétellel, nem használták föl. A bécsi bérház rendszere hosszú ablaksoraival és Mansarde-tetőivel volt irányadó.
Igen örvendetes képet nyújt az utóbbi évtizedek alatt a vasútak fővonalainak mentén fekvő helységekben a nyári lakok változatos és gazdag építése. Erre is a főváros életmódja és művészi ízlése volt hatással. A vasútak Alsó-Ausztria határain túl eső vidékeket is bevonták a bécsiek nyaraló területébe és ezek a korona-tartomány határain belűl a Dunától és a Kahlenberg magaslatától egész Semeringig terjednek. A déli, a nyugati és a Ferencz József vasút mentén és a velök szomszédos völgyekben fekvő majdnem valamennyi helységet nyári lakok díszítik, melyek az érkezőnek előre hirdetik a főváros közelségét, s tanúskodnak a növekvő építési kedvről, meg arról, hogy a fényűzés szükséglete a fővárosi lakosságnak. Az uralkodó család tagjain és a főnemességen kivűl kivált a polgárságnak a művészetet kedvelő legfelsőbb rétege, melynek a császári város új épületei pompájukat köszönik, volt irányadó a nyári lakok építésénél is. Élénk, festői, néha dúsgazdag cottage-építés van itt túlsúlyban. Most már meghaladott álláspont a század első felének akadémiai ízlése, mely a homlokzaton alkalmazott két dóriai oszloppal, vagy kerti házúl szolgáló római templommal vélte a nyári lak tulajdonosának művészeti kivánalmait kielégíteni és még az uraságok fejedelmi jellegű épületeinél sem birt azon előkelő, de hideg klasszikus fölfogás fölé emelkedni, a milyen példáúl a Kornhäusel által épített Weilburg villa Baden mellett. Hasonló sors érte a korábbi romantikus ízlés érthetetlen és élettelen formáit. Legelső sorban a nyári-lak építésénél tanúltak meg visszatérni amaz álláspontra, mely az épületnél használt anyagot, mint olyant és az ebből származott hazai szerkesztésmódot érvényre juttatja, mely alapelvűl fogadja el, hogy szemmel kell tartani a helyi körűlményekben rejlő föltételeket, s minden egyes föladat természetét és sajátosságát, azontúl pedig a régibb idők formáinak tárházából mindent szabadon fölhasználhat, a mi csak alkalmas a jellemző és egyéni alakításra. A mai kori és legmagasabb rendű villa-építésnek szép példája Vilmos főherczegnek Badenben ifj. Neumann Ferencz építész által épített villája, melynek képét befejezésűl adjuk. A fő követelmények, a lakház, udvar és istállóépület itt szűk és meredek területen ügyesen csoportosítvák. Ha vasúton menve végig jártatjuk szemeinket Alsó-Ausztria erdős völgyein, vagy a bécsi völgykatlan áldott síkságán, a melyen itt-ott mintegy római emlékekként tűnnek föl a bécsi vízvezeték ívei és pillérsorai: a kor nagyszerű építkezését jellemző kép tűnik föl előttünk. Egy felől a tömeges építés örökös egyformasága állomások, raktárak és őrházak, egész készüléke a közlekedést és kereskedést szolgáló építésnek; más felől tarka sokasága a magán épületeknek, villáknak és kerteknek, melyekben az egyesek sokféle szükséglete, nemzeti sajátosság, szabad akarat, egyéni ízlés jut kifejezésre. Alsó-Ausztria építkezése mindkét irányban megfelel az idő követelményeinek, s ránézve csak áldásos lehet, ha a mai állami és társadalmi élet által követelt közhasználatú épületek tömeges előállítása mellett, kivált a családi házat, mint a város és vidék lakóinak személyes kedélyi ügyét, szabaddá vált teremtő erejének minden eszközével műveli és fejleszti.
Császári nyaraló a lainzi állatkertben.
Bernt Rudolftól
Vilmos főherczeg nyaralója Badenben.
Bernt Rudolftól
