XV.
XV.
Jönnek az évek és elmennek az évek. S minden évnek megvan az aratása.
1836-ot írnak. Már pezsdül az élet a két honban. Meghala végén az erő, a vágy a cél, a hit után a test is. Tizenhárom jegenyéje úgy áll, mintha most is délutáni álomra várná nemzetes Berzsenyi Dániel urat…
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
