8.
8.
Bukdácsolva mentek lefelé a dombon. Hirtelen, mint villámfényben látta, hova jutott.
Lotti. Mint gazdag és sikeres ember akart még ma éjfélre, vagy hajnalig nála lenni, s most, mint a láncos kutya kullog oláh fogságba. Irtózatos káromkodások dagasztották. Minden percben vértódulása volt. Minap egy Kis Ádám nevű társukat így kapcsolták le a románok, de azt román területen, mert eltévedt a ködben és hogy ellenszegült, ronggyá verték. Cafattá. Pofozták, rúgták: puskatussal.
Ez vár rá a Lotti csókja helyett?
Mikor a hídhoz értek, úgy tett, hogy megbotlott és hozzáesett Makihoz.
– Lefogjuk.
Csak ennyit mondott neki, vakkantva, mintha a botlás miatt köhintett volna.
Aztán átmentek egymásután a hídon, amely két szál fenyőgerendából állott, egy rúdkarfával.
Egy kis dombon kellett csak áthaladni, ott voltak a faluban. A falu szélén egy kis gőzmalom volt, rideg, nagy fallal, az út másik oldalán a református templom, egy magas dombon, az út felől bokrok voltak. A falu azontúl kezdődött és egy völgybe ereszkedett.
Mikor a malomhoz értek, Keresztényi vad hangot adott, csak egyet krákogott figyelmeztetésül, akkor azt, hogy:
– Hujja!
Ezzel vissza-ráugrott a mögötte jövő román csendőrre. Ugyanakkor Maki a magyarra.
Keresztényi torkon kapta, a nála jóval magasabb románt, szörnyű ujjait, fene tenyerét a torkára szorította.
A románnak teljesen váratlan volt, de erős, izmos ember, csak pár pillanatig dulakodtak, kitépte magát a markából, azonban Keresztényi már akkorra balkezével kirántotta a derekából a szuronyt és két kézre kapva, teljes erővel belevágta.
A román most félig háttal volt neki, a lapocka alatt ment be a szurony s olyan mélyen, hogy mikor Keresztényi a lebukó emberből kiakarta rántani, nem tudta. Rátaposott hát a földön fekvőre, egyik lábával a fejére, másikkal a hátára, úgy tépte ki, a bordája is veleszakadt a szurony fogantyújával.
Három lépéssel mögötte egy gomolyagban a földön hempergett Maki az ellenségével. Nem lehetett megismerni melyik másik. Hozzájuk akart menni a szuronnyal, de akkor úgy látta, az ő románja fel akar ülni, mozog.
Ettől megijedt, hogy lármát csinál, gyorsan eldobta a szuronyt, felkapta a puskát és teljes erővel a fejére vágott vele. A puska agya eltört. Még két-három ütéssel szétverte a fejét, arra az megszűnt mozogni.
– Maki!
– No.
– Felül vagy?
– Igen, de harap!
– Erezd el!
Maki felállott s ő abban a percben fejbe vágta a fekvőt. Most ketten ütötték, míg hulla nem lett.
– Fegyvert hazavinni!
Három puskát megtaláltak, a negyediket nem lelték, mert rajta feküdt az egyik halott s ők eldobva keresték.
Gyorsan haza.
