II. Gábor ága.

Teljes szövegű keresés

II. Gábor ága.
II. Gábor szül. 1734-ben Ternyén. Atyja és nagyatyja nyomait követve, szintén katonai pályára lépett, mint ilyen a bécsi Terezianumban neveltetett. Kora 18. évében már zászlótartó volt. A hét éves háborúban neve már gyakran dicséretben részesült, és alig hét évi szolgálat után (1765) őrnagy, 1768-ban ezredes és a 39. sz. gyalog ezred parancsnoka, nem sokára pedig tábornok, 1785-ben altábornagy lett. A török háború alatt még kiválóbban kimutatta katonai jeles tehetségét, és az 51. számú gyalog ezred tulajdonosává neveztetett. 1789-ben a Mária Terezia rend lovagi, majd középkeresztjével díszitetett föl. 1791-ben pedig Szabolcs vármegye főispánjává neveztetett. A franczia háború kitörésekor a Rajnánál egy ideig a hadsereg vezére volt, és 1795-ben valós. b. titkos tanácsos, utóbb pedig Olmütz vár parancsnoka lőn; és ezen állomáson végezte be dicső katonai pályáját. Meghalt Szilvás-Ujfaluban 1818. april 1-én kora 84. évében. Két neje volt, az első báró Orczy Zsuzsanna, meghalt 1783-ban, a második b. Ghillányi Julianna meghalt 1814-ben. Ezektől tizenhét gyermeke született, kikből tiz gyermek és 37 unoka és kis unoka élte őt túl. Azon ritka örömben részesült meg életében, hogy két fia Ignácz és Ferencz mint altábornagyok üdvözölhették őt a katonai pályán. Gyermekei közűl elésorolhatók a következők:
1. Magdolna.
2. Zsuzsanna báró Vécseyné.
3. II. Ferencz szül. 1774. nov. 17-én. Mint katona szintén még atyja életében altábornagyságig emelkedett, és 1823-ban a 31. számú m. gyalog ezred tulajdonosa lett. Erdélyben lévén állomása, és onnan nősülvén, feleségűl vévén Macskásy Annát, ott lépett nyugalomra és ott telepedett is meg. Meghalt 1829. jan. 29-én. Nevezett nejétől, ki 1843-ban nov. 4. kora 58. évében halt meg, öt gyermeke maradt, úgymint:
a) II. Mihály, ki a katonai pályán szintén őrnagyságig szolgált. Meghalt 1849-ben. Nejétől báró Kemény Katalintól két gyermeke maradt: Berta és Emma
b) Amália
c) Sámuel szül. 1812-ben. Az erdélyi főkormányszéknél fogalmazó volt. Nőűl vette bátyja özvegyét báró Kemény Katalint, kitől fia Gejza született 1852-ben.
d) Paulina báró Splényi Henrikné, és
e) Mária gróf Lázár Miklósné.
4. Francziska Desewffy Sándorné.
5. II. Ignácz szül. Majlandban 1772-ben. * Tizenhét éves korában atyja oldalánál mint főhadnagy harczolt a török háborúban, és Kalafátnál kitüntetvén magát és meg is sebesitetvén, kapitány lett a 2. huszár ezredben. 1793-ban a franczia háborúban aratott babért s a következő évben Belgiumban harczolt, és egy alkalommal György angol király által különösen megdicsértetett. 1797-ben Stiriában nevezetes számú gyalogságot mentett meg a körűlvevő ellenségtől. 1799-ben az olasz hadjáratban, 1800-ban Marengónál harczolt. 1801-ben mint alezredes, majd mint ezredes a szabolcsi fölkelő nemes sereg élére állítatott. 1808-ban tábornokká neveztetvén, 1809-ben az olasz hadjáratban tüntette ki magát. 1813-ban már mint altábornagy vezényelt a hanaui csatában. Franczia ország megszállásakor a Briennei csatában osztályával a balszárnyat támadta és nyomta meg, miért I. Sándor orosz czártól Sz. Anna rendjét nyerte, és a bajor királytól is rendjellel díszítetett. A háború végével Pesten nyert állomást. 1825-ben a 2. huszár ezred tulajdonosává, 1830-ban val. belső titkos tanácsossá, 1831-ben lovassági tábornokká és Ferdinand fő herczeg mint a magyarországi seregek főparancsnoka mellé oldalas segéddé neveztetett. 1833-ban Eszterházy Miklós herczeg halála után régiebb szóbeli igérete folytán I. Ferencz király harmadnapra a magyar ns. test-őr sereg főkapitányává nevezte ki; mely állomásában mint ország zászlósa valamennyi törvényhatóságtól üdvözöltetett. 1838-ban ülte katonai pályájának félszázados ünnepét. Meghalt 1840. mart. 20-án Miskolczon kora 69. évében. Nejétől nagyszigethi Szily Máriától, ki 1830-ban csillag keresztes, 1834-ben udvari palota hölgy lett, és 1858-ban jan. 2-án kora 77. évében Pátyon (Buda mellett) halt meg, következő nyolcz gyermeke volt.
Családi közlés szerint, de más adat után mely szerint 1840-ben kora 69. évében halt meg, – 1779. évre esik születése.
a) Mária szül. 1810-ben. – 1838-ban Beauffré gróf Guyon Richard magyar tábornok neje.
b) Amália 1833. óta gróf Beckers Alfonz felesége.
c) Sarolta (v. Karolina) 1853-tól Fáy Alajosné.
d) Augusta, mh.
e) Jozefina mh.
f) Lajos szül. 1817. sept. 25-én. 1848-ban már kapitány. A magyar forradalomban tevékeny részt vett és mint országos ügynök Carlo Alberto királynál müködött. A novarai csata után Svajczba menekült, utóbb Franczia és Angol-országban tartózkodott; végre Sziriába Damaskusba ment és sógorával Guyonnal török szolgálatba állott. Azonban a keleti éghajlat és sanyarú viszonyai lelkét megtörék és elméjében megháborodva, sok viszontagság után 1860. január 13. Konstantinápolyban meghalt. Eltemettetett Pérában, hol ottani magyar társai által emelt szerény emlék jelöli sirját.
g) Béla szül. 1819. febr. 5-én. Nejétől Coulon Ernesztinától (ki szül. 1839. dec. 10.) gyermekei: 1. Pál szül. 1858. mart. 4. – 2. Gabriella szül. 1859. mart. 13. – 3. Ernő szül. 1861. jan. 30. – 4. Sándor szül. 1863. sept. 7-én.
h) Gejza szül. 1830. jun. 14-én. Meghalt mind főhadnagy 1840. jul. 4-én.
6. Katalin 1808-ban Zoltán Pálné.
7. Petronella szül. 1780. jun. 29-én. Csillagkeresztes hölgy; gróf Wandernath Ferencz neje.
8. Anna 1-ször Csörgő-né, utóbb gróf Sztárayné.
9. István sz. 1780. Katonai pályára lépvén, 1799-ben Pestről sietve utazott Tyrolisba ezredéhez, hová bátyjával Ignáczczal épen a roveretói ütközet elő estején érkeztek; és másnap István az ütközetben elesett.
10. Konstanczia Szirmayné.
11. József szül. 1781-ben, meghalt 1849-ben mint alezredes.
12. Amália Festetich Antalné.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT