Splény család. (Miháldi, báró)
Régi jeles család, mely főleg a katonai pályán szerepelt. Eredetét Tirolban keresik. * Már a XVI. században Magyarországban találjuk a reformatio első papjai közt. Ismert törzse Jakab.
Kővári, Erdély nev. cs. 225.
A család leszármazása * következő:
Családi adatok szerint.
I. tábla.
I. Jakab 1640. (Szkacsányi Dorottya); Illés 1655. † 1675. bártfai biró (Waghner Kata); Jeremiás 1655.; II. Jakab 1655. (Gladeczky Zsuzsa); Magdolna (Láni Zachár evang. super.); N. (Zabeler Jakab); I. László 1656. k. † 1730. tábornok (1. Gladeczky N. 2. Usz Anna. 3. Görgey György); II. Illés (Ujfalusy N.); Anna (Keviczky Ádám); József jezsuita sz. 1710. † 1773.; I. Gábor Antal sz. 1690. † 1762. lov. tábornok báró 1735. (gr. Berényi Kata); II. László sz. 1726. kör. tábornok (b. Mesko Anna); Ferencz sz. 1734. † 1795 váczi püspök; II. Gábor sz. 1728. † 1816. altábornagy (1. b. Orczy Zsuzsi 2. b. Ghillányi Julianna); Folyt. II. táblán.; Maria (gr. Klobusitzky); Zsófi (gr. Van der Náth Gerhard); Éva szül. 1735.; János sz. 1738. † 1798 ker. táb. ülnök (gr. Klosiczky Francziska); Mihály sz. 1740. † 1809. m. testőrségi alkapit.; II. József sz. 1744. † 1831. koronaőr (gr. Ujfalussy Gabriella); Folyt. III. táblán.; Mária Anna (b. Eötvös Miklós); Teréz (gr. Almásy Ignácz); Vincze. Ignácz ezredes; Mária (Ocskayné); Bora.; III. József sz. 1764. † 1808. cs. k. kapit. (Reisswitz Antonia); Kata (b. O'Nagthen Vilmos); Francziska.
II. tábla.
II. Gábor, ki az előbbi lapon. sz. 1734. † 1816. altábornagy (1. B. Orczy Zsuzsi † 1783. 2. B. Ghillányi Julianna † 1814.); Magdolna.; Zsuzsi (b. Vécsey); II. Ferencz sz. 1774. † 1829. altábornagy (Macskásy Anna); Francziska (Dessewffy Sándorné); Kata (Zoltán Pálné); Petronella (gr. Van der Náth); Ignácz sz. 1779. † 1840. lovas táborn. (Szily Mária); István † 1799. kapit.; József sz. 1781. † 1849. alezredes.; Anna (1. Csörgő. 2. gr. Sztáray); Constanczia (Szirmayné); Amália (gr. Festetich Antal); Mihály őrnagy † 1849. (b. Kemény Kata); Amália; Sámuel sz. 1812. (b. Kemény Kata); Berta.; Emma.; Géza.; Paulina (b. Splényi Henrik); Mária (gr. Lázár Miklós); Mária (gr. Guyon Richard); Amália (gr. Beckers Alfonz); Sarolta (gr. Majláth Alajos); Augusta †; Jozéfa †; Lajos sz. 1817. † 1860.; Béla sz. 1819. (Coulon Ernestina); Geiza sz. 1820. † 1840. főhadn.; Pál szül. 1858.; Gabriela sz. 1859.; Ernő sz. 1861.; Sándor sz. 1863.
III. tábla.
II. József, ki az I. táblán. sz. 1744. † 1831. korona-őr (gr. Ujfalusi Gabriella); Antal őrnagy †; 1797.; Károly sz. 1780.; cs. k. kapit. (gr. Toroczkay Jozéfa); I. Henrik sz. 1782. cs. k. kapit. (Kirchenbetter Izabella); Károly †; Zsigmond †; Albert sz. 1809. cs. k. kam.; Mária †; István kapit. †; II. Henrik sz. 1813 (b. Splényi Paulina); Antal sz. 1816. (Dániel Emilia); Ödön (Eugen) sz. 1842.
A család eredetére nézve hasonlít a gróf Brunswik és gróf Hadik családokéhoz, ezeknek is ősei protestans lelkészek voltak. A Splényi család törzs-őse Splény I. Jakab Liptó megyében Rozembergi evang. lelkész * és a liptói kerület seniora (ven. contubernii liptoviensis senior) volt. Előbbi neve Neuszel volt. A jeles papnak nejétől Szkacsányi Dorottyától leányát Magdolnát Lányi Zakariás evang. superintendens birta nőűl. * Ezen kivűl három fia volt: Illés, Bártfán biró, * Jeremiás, és II. Jakab, kik mint már nemes szülők gyermekei ( nobilibus orti parentibus) a czímeres nemes levelet kapták 1655-ben III. Ferdinand királytól.
és
Schmal A. De Vita Superintendentum Evang. in Hung. Commentatio. Kiadta Fabó András Monum. Evang. I. 21.
Klein Prediger I. 101. – U. ott II. 261.
Illés Bártfán volt ev. tanár, jegyző, végre biró, meghalt 1675-ben. * Leányát Zabeler Jakab vette nőűl. *
Haan, Jena Hung. 16. Lásd Micae Burianae.
Lehoczky Stemmat. II. 367. Lászlónak atyjáúl Jánost (Beszterczéről valót) említi, de igazolás nélkül, Jakab helyett tán tollhibából.
II. Jakab Sáros megyébe Bártfára szakadt, ott hirdetteté ki nemességét is; nejétől Gladeczky Zsuzsannától nemzé II. Illést és László-Jakabot.
II. Illés a Szepességen lakott és Rákóczy Fer. forradalma ellen müködött, miért börtönbe került, de sikerülvén elillannia, Galicziába vonúlt a fölkelés végeig; utóbb Lublyóra haza térvén, ott halt meg. Két gyermeke maradt, azonban azokban ága kihalt, t. i. József, N.-Ardón született 1710-ben. Jesuita lett, és Egerben halt meg 1773-ban. *
Katona, Hist. critica tom. 39. p. 1002.
László-Jakab 1656. táján született; és a családnak alapitója lőn. Fiatal korában katonai pályára szentelvén magát, megkezdte fényes sorát azon nevezetes férfiaknak, kik családjában majd két századon át a legmagasb katonai méltóságokban ragyogtak. Mint hadnagy vett részt 1686-ban Buda ostrománál és ott kitüntette magát. Hasonlóan érdemeket szerzett Savoyai Eugen alatt a német- és olaszországi hadjáratokban, és 1705-ben már ezredtulajdonos volt, nem sokára pedig tábornokságra emelkedett. 1716–18-ban a török ellen harczolt Temes várnál és Belgrád alatt. Már fiatalabb korában Szepességben szerzett birtokokat, 1722-ben pedig III. Károly királytól Szabolcs, Szatmár és Zemplin megyékben terjedelmes birtokot nyert adományban, úgy a család előnevét adó Miháldi Szabolcs megyei helységbeli birtokát is. Ekkor emeltetett báróságra is, azonban a bárósági diploma, – melyben „celebris ab eximo militaris experientiae studio et heroico animo” neveztetik, – csak fiának adathatott ki. Meghalt 1730-ban. Első neje a Gladeczky családból, a második uszfalvi Usz Anna, a harmadik Görgey leány volt. A másodiktól maradt egyetlen fia Gábor-Antal.
Nevezett Gábor 1690-ben született. 16 éves korában atyja ezredébe lépett, hol fizetés nélkül szolgált kapitányságig, sőt mint ilyen is még hat évig. Ekkor alezredes lőn. 1733-ban a franczia háború alatt saját költségén huszár ezredet állitott, melynek élén Németországban harczolt, életét és vagyonát – mint a királyi okmány mondja – az uralkodó ház és az ország szent koronája javára szentelvén. Ez időben felesége, gyermekei is vele voltak. A katonai pályán III. Károly király és Mária Terézia alatt szolgálván, lovassági tábornokságig emelkedett s valós. b. titkos tanácsos lett. Jószágaira nézve azonban atyjánál kevesebb szerencsével birt, mert a terjedelmes javak, melyekből ezredet állitani volt képes, nagy részben fiskalitás lévén, tőle elpereltetett, egy részben pedig M. Terézia királyasszony hozzá intézett felszólitása folytán az illető családoknak visszaadattak. Ő kapta ki 1735-ben a bárósági oklevelet, * melyet még atyja nyert. Meghalt 1762-ben rövid betegség után Ternyén Sáros megyében. Feleségétől gr. Berényi Katalintól következő tizenegy gyermeke maradt:
Collect. herald. pag. 116.
1. II. László szül. 1726. körűl, a katonai pályára lépvén, mint irják, tábornokságig emelkedett. Nejétöl b. Mesko Annától négy gyermeke maradt, úgymint: a) Vincze, b) Ignácz ezredes, c) Mária Ocskayné, és d) Borbála, kikben ága kihalt.
2. I. Ferencz szül. 1728. körül. A Jézus társaságába lépett és mint hittanár a bécsi Pázmáneum és Terezianumban a hittani tanulmányok igazgatója volt, azután tanár, majd 1764–1774-ig a lőcsei, utóbb a Nagy-szombati társház főnöke volt. A szerzett eltörlése után 1776-ban esztergami kanonok és honti főesperes, 1787-től pedig váczi püspök volt. Meghalt 1795-ben. *
Memoria Basilicae Strigon. 173.
3. III. Gábor, kiről mint máig virágzó ág alapitójáról alább lészen emlékezet.
4. Mária gróf Klobusiczkyné.
5. Zsófia Gróf Van der Nath Gerhardné.
6. Éva született 1735-ben.
7. János szül. 1738. kör. Atyja halálakor kapitány volt, azután állami szolgálatba lépett, és fokonként a Galicziai kormányszéknél alelnökké, utóbb (1770. előtt) a Tiszántúli kerületi tábla elnökévé lett. Élete utolsó napjait bátyjánál a váczi püspöknél töltötte. Meghalt 1798-ban. Feleségétől Klobusiczky Francziskától két gyermeke maradt: a) III. József szül. 1768. ki mint kapitány 1808-ban halt meg, nejétől Reisswitz Antoniától leánya Francziska maradván és b) Katalin báró O-Naghten Vilmosné. Kikben ága kihalt.
8. Mihály szül. 1740. körűl. Szintén a hadseregben szolgált, s végre (még 1792. előtt) tábornok, egy magyar lovas ezred tulajdonosa, és a magyar királyi testőrség alkapitánya lett. Meghalt nőtlenül 1809-ben.
9. II. József, kiről mint máig virágzó család-ág alapitóról alább leszen szó.
10. Mária-Anna, báró Eötvös Miklósné.
11. Terézia gróf Almásy Ignáczné.
