A SZEGEDI SZÍNHÁZ
A SZEGEDI SZÍNHÁZ
Szegedet sokat látogatja az isten.
Az első színházát a víz tette tönkre; régi ronda épület volt az, valóságos tűzfészek. Mikor utoljára láttam, a békák kuruttyoltak benne. Ki vékonyan, ki vastagon. Szomorú operett volt az.
Akkor azután építettek az ócska épület helyett a régi vár és a hajdani börtönök helyén egy fölséges épületet, hatalmas homlokzattal a Tisza-partra. Nagyvárosba való színházat, gyönyörű berendezéssel, pompás mellékhelyiségekkel, terrasszal, társalgó fülkékkel, kényelmes foyer-val, büfével, sőt, hogy semmi se hiányozzék, a színház alá kifundáltak egy díszes vendéglőt, a színház elé egy gyönyörű kioszkot kávézó pavilonnal és szökőkúttal.
De ahogy az első színházat, a tűzfészket a víz vitte el, ebbe meg a tűz kapott bele: a gyönyörű színház leégett harmadéve.
Szeged városa mindig sok áldozatot hozott a művészetnek. Ott nem cifraság az, hanem szükséges só a mindennapi kenyérhez. Az egyetlen város, ahol vasárnap esténkint egyszerű földműves családok is a páholyokból hallgatják a jóízű népszínműveket. Szegeden nem nélkülözhették a színházat s legott megkérték Fellnert, az ismert színházépítőt, hogy amilyen gyorsan csak teheti, állítsa ismét föl a szegedi színházat.
Október 2-án nyílt az meg tehát másodszor némi ünnepélyességek közt, maga a miniszterelnök is lement gr. Tisza Lajossal a megnyitásra, s Szeged több előkelő barátja volt hivatalos.
A színház, melynek képét mai számunk mutatja be, s mely nagyon emeli a képünkön is látható fényes palotasort, Szeged legszebb pontját, majdnem mindenben hasonlít külsőleg az előbbihez, minthogy a falak épen maradtak, de belöl sok hasznos és célszerű újítás van.
A páholyok és az ízléssel elrendezett vasszékek vörös szövettel vannak behúzva, az egész nézőtér gyönyörű lámpákkal van világítva a velencei dózse-terem mintájára. A vasfüggönyben a csalódásig utánozták a perzsaszőnyeget. A zenekar, az új követelmények szerint, úgy ül, hogy a közönség nem láthatja.
Sok tekintetben hasonlít a Népszínházhoz, csakhogy talán kisebb és talán szebb is valamivel. Újra megvan hát Szegeden a szép színház, de most már a közönséget kezdi apasztani a harmadik nagy csapás: a kolera.
