73. sz., április 17. KIRÁLYI AJÁNDÉK
73. sz., április 17.
KIRÁLYI AJÁNDÉK
KIRÁLYI AJÁNDÉK
Szeged városának e nehéz napokban is lehet egy nagy vigasztalása, hogy a magyar király együtt érez vele. Az Árpádoktól, Hunyadi Mátyást kivéve, le napjainkig, nem fedett a mostaninál magyarabb királyi szívet a bíborpalást.
A király érzi, hogy sokat felejtettünk; s mint igaz király, ő maga még többet felejtett nálunknál. Király és nemzet szíve egy ma; nemcsak atyja ő Magyarországnak, hanem oktató mestere is, ki megtanítja a honszerelemre.
A király látta Szeged pusztulását, látta népét nyomorában. A királyi szív megindult, s könnyei vegyültek könnyeink közé.
De míg a közönséges halandók könnyei csupán a szenvedés mély barázdáit szántják az arcokon, a királyi könnyek nedve, mint kelet legdrágább írai, sebeket gyógyítanak.
A király könnyezett. De nemcsak azért, mert szenvedő embereket látott, hanem azért, mert ezen szenvedők magyarok voltak. Mert tudja, hogy a magyar oroszlán trónjának leghívebb védője, királyának áldozatkész fia. Mert tudja, hogy a magyar imádja szabadságát és alkotmányát, de azok őréül tekinti a »legelső magyar embert«, a koronás királyt, s szereti őt éppúgy, mint szabadságát.
A királyi szeretet melegítő sugara szárítja könnyeinket. Ismerte a király Szeged régi óhajtását. Látta, hogy a váracs Szegednek kell. S mivel kétszeresen ád, ki gyorsan ád, máris teljesítette kérelmünket, mely alig néhány nap előtt terjesztetett zsámolyai elébe.
A váracs helyén egy új, fényes városrész fog emelkedni: Szegednek fénypontja. Azon házakba lerakott kövek mindegyike hirdetni fogja a nagylelkű király jóságát, minden egyes ház egy-egy századokat átölelő emlékoszlopa lesz dicső uralkodásának.
De a porladozó kövek és mulandó emlékeket túléli azon örök hálaérzet, mely Szeged népében élni fog megmentője és regenerátora iránt.
Büszkén és elégedetten tekinthet a király közelgő negyedszázados ünnepén országára és népeire.
Országa Európában nem a leggazdagabb, s népe nem a legnagyobb. De ő a legboldogabb király, s népe a legboldogabb nép.
Mert míg nagyobb államok s számosabb népek fölött uralkodó fejedelmek remegve néznek szenvedések és szenvedélyek által a kétségbeesésig felháborodott alattvalókra, a magyarok királya hatalmasabb népe szívében, mint a zsoldosok szuronyai által.
Amit a király tett Szeged városáért, polgárait örök hálára kötelezi. Ma a hálaérzetnek csak szegény szavakban adhatunk kifejezést.
De ha ne engedje a Gondviselés a haza és a trón veszélyeztetve lesz, e város polgárai nem fognak beszélni.
Ők tudni fognak a királyért és a hazáért meghalni.
