CSÁSZÁR FÜRDŐI LEVÉL
CSÁSZÁR FÜRDŐI LEVÉL
– július 17-én.
Itt vagyok a hajdan híres platánok között, s élvezem a török fürdőt. A Császár fürdőnek igen sok előnyei vannak, de az összes nagyobb fürdők között a legnagyobb hátránya is. Közönséges ivóvize, rossz a fekvése, a szokottnál üdébb levegő hiánya stb. Egyszóval a Császár fürdőt elöli a főváros zaja, füstje. Azt, amit egy fürdőn a mulatni vágyó ember keres, a Császár fürdőben nem találja meg. A publikum naponkint metamorfózison megy át, s a fürdői évad abbeli kellemei, hogy az ember egy sereg, a szélrózsa minden irányából összekerült emberrel egy bizonyos idő alatt mintegy összeszokik, itt elérhetetlenek.
A Császár fürdő, mely virágzása zenitjén akkor állott, midőn Pest még kisebb volt, az utolsó években sokat hanyatlott, s legjobban harmadéve, mikor Simonyi úr volt a bérlője. Egészen veszett híre ment az országban, s csak itt-ott kongott a nyári szezonban egy-egy vendég.
Most, mióta ismét a papi rend kezeli tulajdonát, észrevehetőleg javulni kezd a fürdő renoméja, a borok is megjárják, s általában tisztaság, rendszer és rend uralkodik mindenben.
Az állandó lakók száma is emelkedett; az összes lakhelyiségek telve vannak, kivévén a közelben fekvő »kápolnaépületet«, hol van még néhány kiadandó szoba. Az élet – tekintve a fürdő fővárosi fekvését – nem mondható drágának, különösen a szobák ára igen tűrhető 30–40 frt havonkint.
A szegediek közül csak Taschler főkapitány urat látom itt. Egészsége szembetűnően javul, s olyan ruganyos léptekkel jár már föl s alá, mint valamikor fiatal korában.
Mint ahogy Zala vármegyében legszebb Somogy vármegye, úgy a Császár fürdőben is legszebb a margitszigeti fürdő, ahová a Császár fürdői vendégek, miután igen közel van, könnyen átmehetnek, sőt ha át sem mennek, már maga a kilátás is a
tündér-szigetre, szépíti a Császár fürdőt.
Nagy kár, hogy a Margitszigetre nem lehet leszállított árú jegyeket kapni, s éppen annyit kell fizetni a Császár fürdőtől oda és vissza, mint aki a Plébánia téren vagy a vámháznál száll a »Fecské«-re. Ezen segíteni kellene a fürdőigazgatóságnak, s megkönnyíteni a Császár fürdő mellett a margitszigeti fürdő látogatását. Ami pedig nem lenne konkurencia, hanem “jó üzlet” mindkét fürdő számára.
Még a közönségről írok néhány sort.
Taschler úr, ki gyakran megfordul a Margitszigeten is, hol szokott jó kedélyével mindig csinál valami tréfát, a következőleg jellemezte a két fürdő közötti különbséget.
A Császár fürdői vendégek minden két nap egyszer váltanak inget, a Margit fürdőiek ellenben mindennap kétszer váltanak inget.
És ez az összehasonlítás ráillik mindenre; a Császár fürdőben minden két nap meghúz a pincér egy forintig, a Margitszigeten pedig minden nap két forintig sat…
