39. sz., szeptember 25. A PÉNZÜGYMINISZTER TERVEI
39. sz., szeptember 25.
A PÉNZÜGYMINISZTER TERVEI
A PÉNZÜGYMINISZTER TERVEI
Múlt szombaton nagy nap volt.
Tele karzat és csaknem teljesen ellepett képviselői padok előtt, az egész háznak nagy feszültsége közepett kezdette meg Széll Kálmán pénzügyi expozéját. Az előadás harmadfél óráig tartott. Kezdetben kissé habozva szólt, majd nekimelegült és mindvégig, anélkül, hogy megpihenésre szünetet kért volna, emelkedett hangon mondotta el beszédét. A házban a figyelem nem lankadt el; ellenkezőleg, midőn a pénzügyminiszter az előadásnak mintegy közepén, a számadatokból áttért a kormány reformterveinek fejtegetésére, s a nemzet áldozatkészségéről és az ország hiteléről szólott, mindinkább felfokozta a figyelmet. Széll Kálmán gondos szónoki berendezéssel osztotta fel a nagy anyagot, melyet előadásában felkarolt, és a kevésbé száraz, sőt hatásosabb részt beszédének befejezésére hagyta fenn.
A feszült figyelem mindenben indokolva volt. Pénzügyi beszédtől soha ennyit nem várt az ország, és azonkívül ezen beszédben kellett a kormánynak valahára kifejteni a programot, melyet annyiszor sürgettek és melynek leleplezését annyira halogatták. És az expozé a minisztériumnak legalább pénzügyi terveiről nagyban tájékoztató képet nyújtott. Az általános benyomás még az ellenzéknél is kedvező lehetett. Azok is, kik három évi fináncprogramot sürgettek, meg voltak elégedve; sőt néhol Zsedényi is hangos helyeslésre ragadtatta magát.
Mi az általános benyomást kívánjuk itt visszhangoztatni. Komoly, megbízható ítéletet az első hallásra kifakadt helyeslés nem képezhet. Különben is e beszédről még más rovatunkban is szólani fogunk. De annyi tény, hogy úgy a pénzügyi eredményeket, valamint a kormánynak Széll Kálmán által kifejtett terveit úgy üdvözölte az egész ház, mint egy erős akarat és egészséges felfogás által súgott széleskörű reformprogramot.
Fölötte kedvező benyomást tőn az államháztartási mérleg. A pénzügyminiszter ugyanis 8 millió kiadási megszorításokat mutat fel a múlt évhez képest, amelyben pedig először Ghyczy, azután a pénzügyi bizottság és végre maga a jelen kormány nevezetes megtakarításokat eszközölt. Nagy előnyére van a jövő évi költségvetési mérlegnek az is, hogy a miniszter a bevételt a legtöbb részt mérsékelten számítja. A mérleg végeredménye az, hogy 8 millió lenne az 1876-i deficit.
A bevételek közt egy új adó szerepel 8 millió erejéig az általános jövedelmi adó címén, mely a tiszta jövedelmet 3 és fél százalékkal éri. Maga a jövedelem nem egyformán puhatoltatik ki, hanem a különböző egyenes adók szerint más-más arányban, amint ti. súlyosabbnak vagy könnyebbnek látszik az eredeti egyenes adó. Az általános jövedelmi adó behozatalával egyidejűleg elesik az eddigi 4%-os kereseti adó, mely a személyes kereseti adó epochájáról szállott át a legújabban módosított adórendszerünkbe. Eléggé jól fogadták az általános jövedelmi adót bejelentését, de még jobban azt, hogy az érintett 4% eltöröltetik.
A végleg fennmaradó 8 millió deficit fedezéséről a pénzügyminiszter oda nyilatkozott, hogy képes azt az előbbi kölcsönök készleteiből ellátni. A pénzügyminiszter továbbá egy 300 milliós kölcsönt tervez, melyből kifizetné a 153 milliós, úgy szinte a 30 és 54 milliós adósságunkat, melynek lefizetési határideje közeleg.
Így sikerült a beszéd azon része, hol a pénzügyminiszter a benső meggyőződés meleg hangján előadja, hogy minden tervnek sikere attól függ, hogy a törvényhozás megadja a kormánynak mindazon eszközöket, melyek az adminisztráció terén biztosítják a helyeselt eszméknek föltétlen végrehajtását. Evégből a kormány a pénzügyi s a közadminisztrációban teljes rendszerváltozást tervez. Itt megjelöli néhány vonással a kormány adminisztratív reformterveit és különösen a kormányi és hatósági közegek egymáshoz való viszonyának szabályozását.
Érdekkel kísérte a ház az államjavak eladásáról és a vasutak csoportosításáról előadott nézeteket, és nem türelmetlenkedett afelett, hogy nem kíván a miniszter az alkudozások alatt levő vám- és bankügyről tüzetesen nyilatkozni.
Egészben véve nagy figyelemmel és tetszéssel kísérte a ház Széll Kálmán nagy érdekű expozéját. Minden oldalról üdvözölni siettek a minisztert; sokan közvetlenül kedvező benyomást várnak e beszédtől az ország hitelére.
