Posztó. Skarlát és egyéb.
Posztó. Skarlát és egyéb.
A gyapjuszöveteket, posztót leginkább a nyugotiaktól szerezték be őseink. Ezek közt már a XII. század második felében hiressé vált a «coccus infectorius» bogyójával vörösre festett skarlát posztó, a régi magyar nyelven sokorlát, melynek neve nálunk legelőbb Bors ispán nejének 1231-ki végrendeletében fordul elő, hol egy szederjes-barna skarlat szoknyát (tunicam de scarleto bruneto) hagy unokahugának. A skarlát készítésében legelőbb a flandriaiak tüntek ki; az ypresiek vörös, a gentiek barna (szederjes, brunet, burned) skarlátposztót készítettek, amazt egy 1312-ki oklevél ippri posztónak (de pecia panni de Ippri), emezt egy 1286-ki Gantinak (duas pecias de Ganti) nevezi; a posztónak ezt a nemét őseink még Zsigmond korában is Genthnek, Gentinek hivták. Később Regensburg vált hiressé vörös skarlát posztóiról, melyek csakhamar háttérbe szorították az ippri skarlátot. Hires volt a többi németalföldi városban készült gyapjuszövet is, mint a doorniki vagy tournai posztó; a föntebbi 1286. és 1312-ki oklevél dorninak (quator pecias de Dorni, de pecia panni Dorni) nevezi, a Zsigmondkori beszterczei szójegyzékben darni, darnit néven találjuk; az 1286-ki oklevél, mely a szepesi prépost és káptalan közti gyezségről szól, említi még a propri (de Propri) posztót, az 1312-ki pedig, melyben Róbert Károly a Csanád nembeli Miklós mesternek Telegden vámszedési jogot ajándékozott, a haagait, melyet hainak (de pecia panni de Hay) nevez. Szintén németalföldi, arrasi készítmény a németektől raschnak, olaszoktól rasciának nevezett durvább szövet, melyből nálunk különösen szoknyát készítettek s ezt nevezték rázsa szoknyának. Teveszőrből készült posztó volt a kamalin, kamelot vagy csemelet (olasz: camelino, camelotto, ciambelotta), így olvassuk például László esztergomi érsek 1277-ki végrendeletében, hogy gamalinból készült garnaciáját, a németektől garnaschnak vagy garnatschnak nevezett újjnélküli hosszú felöltőjét Fulkamar nevü papnak, kamalin tunikáját pedig Póka mesternek hagyta. Ugyancsak ezen végrendelet említi a kék szinű, nyilván blakáni fusztánt (coopertorium de blauo fustanico), melyet a Zsigmondkori szójegyzékek a szövetnemüek közt dupplernek, duplechnek magyaráznak. A vörös szederjes vagy barna (brunet) és kék posztó mellett van adat még fekete szinű szövetre is, nevezetesen az említett 1231-ki végrendeletben van szó egy fekete palástról (clamis); valószinüleg ezt nevezi a schlägli és beszterczei szójegyzék moritnak, mór színűnek, a mely elnevezés (de panno morit) már egy 1348-ki oklevélben is feltalálható.*
Weisz H. Kostümkunde. Mittelalt. 547–548. Schultz A. Das höf. Leben. I. 351–359. l. – mon. Strig. I. 280. – Anj. Okl. I. 263–264. – «Item unam peciam de Ganti, quam dicunt ante confirmacionem suam ab amministratoribus de populis Capituli prepositum recepisse. Item quatuor pecias de Dorni et unam de Propri quas dicunt prepositum recepisse circa festum beatum Jacobi apostoli de populis communibus. Item unam peciam de dorni de populis Capituli de villa heymeth. Item duas pecias de Gantj de populis communibus que omnia deducta porcione prepositi et forma amicabilis composicionis pro mediatate ualoris, pro tredecim Marcis et dimidia estimarunt.» A szepesi káptalan és prépost 1286-ki egyessége. Monum. Eccl. Strig. I. 208. – Schlägli szój. 1239. sz. genti = genth 1255. sz. darnetus = darnit, Beszt. Sz. darni. – László esztergomi prépost (a szövegben tollhibából érsek) végrend. l. Mon. Eccl. Strig. II. 71–72. – Schlägli szój. 1246. sz. camelinus = camalin, Beszt. kamalen – Beszterczei szószed. fustonicus = duplech. – «Clamidem nigre coloris similiter forratam.» 1231. Mon. Strig. I. 280. – Schlägli sz. 1254. sz. morithus = morith, Beszt. szósz. morych. – «Unum palium hermelina pelle subductum cum tunica ampla de panno moryt.» 1348. Anj. Okl. V. 205.
