Hajgyürü.
Hajgyürü.
A hajgyürü (24. t. 8.) mint említettük, a honfoglalás korában csak kivételesen fordul elő, de nincs olyan Árpádkori temető, hol – ha mást nem is – hajgyürüt kisebb-nagyobb számban különböző nagyságban ne találnának. Divatja tartott egész a XIV. századig, Karczagon XIII–XIV. századbeli frizatikus érmekkel fordult elő, a legtöbb bronzból készült, de elég jelentékeny számmal van rosz ezüstből is, az esztergomi, tokaji, kecskemét-szentkirályi és szabadbattyáni leletekben pedig arany hajgyürük is vannak. A három fonatban leeresztett csimbókot foglalták vele össze; alkalmazásának módja kitünik az ú. n. felső indiaiakot ábrázoló velenczei XII. századbeli mozaik képből. (20. t. 7.).
