I. MÁRIA NEMZETISÉGI SZÁRMAZÁSA.
I.
MÁRIA NEMZETISÉGI SZÁRMAZÁSA.
MÁRIA NEMZETISÉGI SZÁRMAZÁSA.
4. MÁRIA KIRÁLYNÉ MARIEMONTI PALOTÁJÁNAK ROMJAI.
A történetirók Máriát nemzetsége származására nézve hol Burgundi, hol Spanyol, illetve Castiliai s Osztrák Máriának irják s e jelzőket sem következetesen használják.* Az egykorúak is e genealogiai jelzőket rendesen azonosokul felváltva használták* avagy Máriát egyszerűen Németnek vagy Castiliainak vették.* Ám a mellékelt nemzetiségi tábla világosan hirdeti, hogy Máriát csakis a Habsburgi s illetve az Osztrák jelzőnév illeti meg. Származása őt ugyanis egyenesen a Habsburgokkal köti össze, a mennyiben atyja I. Szép Fülöp a maga leszármazását a Habsburgok fejéig, Gazdag Albrechtig, a Habsburgi tartományi grófig vezeti fel.* Ennek egyik XIII. századi utódja, az 1291-ben elhalt Habsburgi I. Rudolf király birodalmi hűbérül adja 1282-ben fiainak, I. Albrechtnek és II. Rudolfnak Ausztriát, Stiriát és Krajnát s minthogy II. Rudolf e hűbérről már 1283-ban lemond, az Osztrák jelző csakis I. Albrecht származékában folytatódik.* I. Albrecht fia, II. Albrecht származékában a Habsburgok ezen vonala két ágra szakad. III. Albrecht megalapitja ugyanis a Habsburgok albrechti vagyis osztrák vonalát, III. Leopold pedig ezek leopoldi vagyis tiroli és striai vonalát. Az albrechti vagyis osztrák vonal folytatódik IV. Albrecht és V. Albrecht származékában utószülött Lászlóig, de ebben a vonal ki is hal 1457-ben. A leopoldi vagyis tiroli és striai vonal III. Leopold fiaiban, IV. Fridrikben és Ernőben csakhamar két külön vonalra szakad, mert IV. Fridrik fia, tiroli Zsigmond a tiroli, Ernő fia, V. (III.) Fridrik pedig a stiriai vonalat képviseli. Zsigmondban a tiroli vonal már 1496-ban kihal, de a stiriai vonal folytatódik Ernő származékaiban, V. (III.) Fridrikben s ennek fiában, I. Miksában, ki által az I. Szép Fülöpre s ennek gyermekeire, Máriára és testvéreire száll, úgy hogy Máriában és testvéreiben az Osztrák jelző szakadatlan összefüggésben van I. Albrechttel, úgy hogy e jelzőt úgy az egykorú,* mint a későbbi írók* joggal alkalmazhatják Máriára.
Maga Lorenz Ottokár is hol spanyolnak, hol osztráknak mondja. (Genealogischer Hand- und Schulatlas, Berlin 1892. Tafel XXI. és XXII.)
Herberstein írja a saragossai érsekről: Nennt Neapolis neben baiden Sicilien, setzt Burgundy für Österreich (selbst-Biographie in Fontes rer. Austriae. Script. I. 193.)
Igy az egykorú Szerémi György: germanica ancilla nomen Maria. (Epist. de perdic. Regni Hung. cap. XXIX. p. 92.) Hogy Mária származása iránt mily helytelen fogalommal bírtak, mutatja az, hogy a Szerémi textusához tett javító kéz Máriáról azt mondja: Maria filia Ferdinandi (!).
dal quale (I. Rudolf) nacque Alberto, che fu primo Arciduca di Austria, inuestito dal padre essendo uacato quel stato senza heredi, di onde si principiň ŕ chiamare questa casa d’ Austria, la quale prima era di Habspurg. (Mocenigo Alajos követségi jelentésében. Fiedlernél: Relationen Venetianischer Botschafter über Deutschland u. Österreich. Közzétéve a Fontes rer. Austriac. II. Abth. XXX. Bd. 12. l.)
A berlini múzeumban levő, Máriát feltüntető kép párkányán cursiv irással 1519. évi német felirat szerint Frau Mária geborune Kunigin zu Castilien Romisch und hispanischer kuniglicher unt schwester Die Kunig Ludwigen von Hungern eelich vermehelt ist. Is alters im funnffzehennden Jaren 1519.
Így írja Jorg Kirchmair von Ragen, Klosterknecht a maga emlékiratában: der hielt sponsala mit der von Osterreich, értve alatta Máriát. (Denkwürdigkeiten seiner Zeit 1519–1553. Kiadva a Fontes rer. Austriacarumban. Script. I, 451.)
Így Ranke: Marie von Östereich. (L. Deutsche Geschichte im Zeitalter der Reformation 1839–47. 3. kiad. II, 327.) Továbbá P. J. Blok: Marie von Österreich. (Gesch. d. Niederlande. Gotha, 1905. II, 689.) Sacher-Masoch: Ungarns Untergang u. Maria von Oesterreich. Leipzig, 1852. Lorenz Ottokárt fentebb említettük.
CASTILIAI IZABELLA.*
Becker olajfestménye a sevillai áll. képtárban.
A mi a Burgundi jelzőt illeti, az Máriát csak nagyanyai ágon, Burgundi Mária, Vakmerő Károly leánya után illethetné, csakhogy a származásnál nem az anyai, hanem az apai származás jön tekintetbe. Ugyanaz áll a Spanyol, illetve Castiliai elnevezésre nézve is, mert Mária csak anyai ágon, Őrült Johanna által függ össze a spanyol fejedelmi családdal.* A Német elnevezés pedig Máriára azért nem alkalmazható, mert a Habsburg-ház német vagy osztrák vonalát még csak I. Ferdinánd, Mária fivére alapította az által, hogy ő az 1521. évi április 28-iki wormsi birodalmi gyűlésen kapta V. Károly császártól Ausztriát, vagyis az Enns fölötti és alatti ausztriai főherczegséget, Stritiát, Karinthiát, Krajnát és Tirolt örökös tulajdonául.* Így tehát még csak I. Ferdinánd és ennek utódai nevezhetők nemzetségi származásuk jelölésére Német-Osztrákoknak. A kik pedig Máriát Magyarországi Máriának nevezik,* ezt nyilván nem származása, hanem csakis magyar királyságára való tekintetből teszik s könnyebb megkülönböztetésül a történet lapjain szereplő egyéb Máriáktól.*
Kohn Sámuel Máriát, mint Fülöp castiliai király leányát spanyol királyleánynak s Spanyolországból jöttnek mondja, nem tudva, hogy Belgiumból jött. (A zsidók története MO-gon a mohácsi vészig. Budapest, 1884. 270. l.)
Smets: Az osztrák birod. története, II. 470.
Lorenz: i. h. Tafel XXI. Maria von Ungarn. A belga írók: Marie de Hongrie néven említik. Maria von Ungarn. (P. J. Blok: Gesch. d. Niederlande II, 385., 500., 571.) Juste: Vie de Marie de Hongrie. Bruxelees 1861.
Lásd az áttekinthetőség szempontjából a mellékletben közölt három nemzetiségi táblát.
5. MIKSA CSÁSZÁR FIATALKORI KÉPE.*
Az aranygyapjas rend XVI. századi statutumainak miniatureje. A codex eredetije a bécsi udvari könyvtárban. Előbb megjelent a Mill. tört. IV. kötetében.
A mellékletben közölt nemzetiségi táblából kitűnik tehát, hogy Mária, II. Lajos neje az inkább szépsége, mint tehetsége és ambitiója által feltűnő* Habsburgi I. Szép Fülöpnek, I. Miksa császár fiának,* kit földiei, a brüggeiek, mivel folyton bottal járt, Botos-nak neveztek* és a vele 1496-ban házasságra lépett castiliai Johannától, aragoniai II. Kath. Ferdinánd* és castiliai Izabella spanyol uralkodók leányától született sarja volt. Édes nővére az akkor Európa leghatalmasabb fejedelmének, az 1500 február 24-ikén Gentben* született Károlynak, ki 1506 óta Burgund és Németalföld ura, 1516 óta I. Károly néven anyja révén spanyol király és 1519 június 28-ika óta, nagyatyja, I. Miksa császár halála után V. Károly néven római császár és 1530 február 22-ike óta lombardiai király is volt. Továbbá édes nővére nevezett Mária az 1503 márczius 10-ikén Castiliában, Medinában született, 1531 január 5-ikén Kölnben római királynak megválasztott s ugyanazon év január 11-ikén Aachenben római királynak megkoronázott Habsburgi I. Ferdinándnak, ki mint győző kerűlt ki abból a hosszantartó versengésből, mely a magyar koronáért a mohácsi vész után közte és Szapolyai János és illetve annak neje és fia, Izabella és János Zsigmond közt folyt és ki 1558 márczius 13-ikán majnai Frankfurtban V. Károly utódjául német császárnak megválasztatott. Azonkívül édes nővére Mária az 1498 november 24-ikén született Eleonora királynénak, előbb Emmanuel portugal király, utóbb 1529 augusztus 5-ike óta I. Ferencz franczai király nejének. Nővére továbbá az 1507 január 14-ikén született Katalinnak, III. János portugal király nejének és nővére az 1505 július 18-ikán Brüsselben született Izabellának, máskép Erzsébetnek, 1515 augusztus 9-ike óta II. Keresztély dán király nejének s így Mária egy nagyon terjedelmesen szétágazó hatalmas fejedelmi rokonságnak volt a tagja. Később II. Lajos magyar királylyal való házassága révén rokoni összeköttetésbe jött egyrészt a lengyel Jagellokkal, másrészt az angol Kendali grófokkal, a franczia Orleansokkal,* a Luxemburgokkal és az Anjoukkal is.
Róla Gans János mondja 1638. évben megjelent művében: Von natur mit einer so schönen Leibsgestalt begabt, dass die Statt Paris vnnd dessen Damen ihn nicht weniger für den schönsten vnder den Männern, als jener gleichnamiger Hirt Venus vnder den Göttinnen gehalten vnnd jhme dauon der zunahnmen dess schönen, wie von gleichen sitten und tugenden die lieb vnd lust der menschen auffkommen, für seelig schrien. (Osterr. Frawen Zimer 101–102. ll.) Egykorú tudósítások szerint szőke hajú volt. (Engelhaat Gottlob: Deutsche Geschichte im XVI. Jahrhundert. I, 193.) Életnagyságú fémszobra látható az innsbrucki udvari templomban a Miksa-mausoleum alakcsoportjában. Ez utóbbit közli fényképben Ed. Heyk: Kaiser Maximilian cz. művében. Bielefeld u. Leipzig 1898. 5. l. Számos régi olajfestményű képe látható a belgiumi képtárakban. Így a brüsszeli városháznak a polgármester hivatalos helyiségébe vezető corridorjában. A királyi képtárban a X. teremben 557. sz. a. kivont karddal feltüntetve, Brüggeben a St. Sauveur-cathedrálisban a Chambre des Marquilliers falán levő, aranylapra festett képe. Születési házának, a Herczeglaknak csekély romjai ma is láthatók Brüggeben.
Ain Enickhl des Allerdurchleuchtigisten Fursten weilandt Maximiliani Römischen Khaysers; ein Tochter des Durchleuchtigisten Fursten Heren Philipsen in Hispanien Khunig; aus vnd von so hohem Römischen Khayserlichen vnnd Hispanischen Khunigelichen Stamen vnd Geschlecht geporen und entsprungen. II. Lajos nászajándéki okiratában. Buda 1522. (Archif. f. Kunde österr. Gesch. Quellen XXII, 133.)
Brüggeben a St. Sauveur cathedrális templomi előljáróságának szobájában, a Chambre des Marquilliers falán levő aranylapra festett Szép-Fülöp képén e felirat olvasható: Philippus Stok ons graef | Spaens Konik hier geboren | Heefs’t heiligt broederscap. | Der ween hier eerst verkoven.
Mint az egyesült Spanyolország királya V. Ferdinánd.
Szalaynál csak nyomdahibául olvashatni: Genf-et. (MO tört. III, 533.)
E két utóbbit illetőleg írja II. Ulászló 1502 június 14-ikén Kassa városának: quod nos Serenissimam dominam Annam de Candalle, ex Regia stirpe Fuxorum oriundum, affinem videlciet et consanguineam Christianissimi Regis Franciae, in coniugem et consortem nostram carissimam accepimus. (Katona: Hist. Crit. XVIII. 1324.) Miksa császárhoz irott levelében pedig: Domina Anna de Candale, ex regia natus de stirpe et familia originem trahens. (Praynál: Epist. Proc. I, 41.) Ebből kitetszik, hogy azok a gyanúsitások, melyek a magyar országtanács némely tagjai részéről Anna törvényes születése és a franczia királyi családdal való rokonsága iránt fenforogtak (Sambucus: Script. Minor. I. 32.), minden alapot nélkülöztek. Az Anna származásának megvizsgálása czéljából Ulászló által Francziaországba kiküldött Petantzius Félix, XII. Lajos által aláirt bizonyítványokkal igazolta, hogy Anna régi aquitániai királyok leszármazottja, egy navarrai királyi herczegnő dédunokája, IX. Lajos franczia király nővérének unokája s így XII. Lajos király közeli rokona. (L. Sambucus in Script. Minor. I, 39. s. v. ö. Engellel: Gesch. d. Ungr. Reichs III. 11, 111.) B. Herberstein Zsigmond a maga önéletiratában csak azt mondja: nachdem Khunig Wladislaus aine aus Frankreich genomen hatte. (Selbst-Biographie Siegmond Freiherr v. Herberstein 1486–1553. Kiadta Karajan: Fontes rer. Austriacarum. Script. I, 72.) Azonk. l. Wenzelnél: II. Ulászló király házasélete, közzétéve a Századok 1877. évf. XI. köt. Fraknóinál: Rapports diplomatiques de la Hongrie avec la France, közzétéve a Revue d’histoire diplomatique 1889. évf. Behatóan Kropf Lajosnál: Anna királyné, II. Ulászló neje czímű közleményében a Századok 1895. évf. XXIX. 689. s. kk. ll.
6. KATHOLIKUS FERDINÁND.*
Delaborde «Expedition du Roi Charles VIII.» czímű műből vétetett.
7. I. FERENCZ FRANCZIA KIRÁLY SZOBRA.*
Cavelir műve a «Musée de la vie de Paris»-ban.
