ASZTALOSSÁG
ASZTALOSSÁG
A bútorművességben a korábban alkalmazott összes technikáknál fejlettebb asztalostechnika a középkor folyamán nyerte el mai jelentőségét, és kezdte meg kiszorítani az ácsmunka módjára, fejszével hasogatott deszkákból való bútorkészítést. Az asztalosság ugyanis a fűrészelt, tehát téglalap keresztmetszetű és azonos méretezésű deszkák felhasználásán alapszik.
Érdemes az emlékezetünkbe idézni azonban, hogy az ókori civilizációkban nem csupán a ládaácsolást, de az asztaloseljárásokat is sorra kialakították. Az ókori Egyiptomról tudjuk, hogy ott már kikísérletezték azt, hogyan lehet kiküszöbölni az ácsolt ládákra jellemző, sarokdúc beiktatásával megvalósított sarokkötéseket és a nehézkes szélességi kötéseket. A közvetlen sarokkötéseket célzó próbálkozásaiknak az eredményeként jutottak el a legmegfelelőbb, legbiztonságosabb összeerősítési módhoz, a fecskefarkú fogazáshoz. Az illeszkedő felületeket legalább az i. e. 2. évezred második felétől össze is ragasztották túró- vagy halenyvvel. Elemi fokon megoldották a fa vetemedését gátló keretes-betétes szerkesztést is. Mindezeket a vívmányokat a görögök és a rómaiak fejlesztették tovább, aminek előfeltétele volt az alkalmazott szerszámok tökéletesítése, nem utolsósorban a keretes fűrész megalkotása és a gyalu feltalálása. Mindazonáltal a létrehozott asztalosmetódusoknak az általánossá válását erősen gátolta a deszkanyerés módszerének fejletlen volta, minthogy kézifűrésszel rendkívül bajos egyenletes keresztmetszetű és főként egyazon vastagságú deszkákat előállítani. Még inkább fékezően hatott ez a nehézség a későbbiekben, a Római Birodalom bukását követő évszázadokban, amikor egyébként is jóformán csupán az egyszerűbb, kisebb technológiai felkészültséget és szerszámkészletet igénylő bútorkészítési eljárások tudtak meggyökeresedni Európa-szerte. Mégis az asztalosipar alapjául szolgáló szerkesztési módszerek sem mentek teljesen feledésbe, csak rendkívül korlátozottá vált az alkalmazásuk és a terjedésük. Márcsak azért is így volt ez, mivel a hozzá való téglalap keresztmetszetű deszkákat fáradságos és nagy óvatosságot igénylő módon, fejszével hasítva állították elő (Kaesz 1962: 25, 50, 79; K. Csilléry 1972: 16–18; Windisch-Graetz 1982: 77–78; Appuhn 1984: 50; a hasításmódra lásd K. Csilléry 1987c: 175–176).
Az asztalostechnikában rejlő lehetőségek kibontakoztatásának és rendszeres alkalmazásuknak végül is a vízi erővel működtetett fűrészmalom feltalálása teremtette meg az alapját. Egy ilyen gépezetnek a legkorábbi ábrázolását Villard de Honnecourt, francia építész 1240 körül összeállított mintakönyvéből ismerjük (lásd pl. Endrei 1978: 5. tábla). A méretazonos és sima felületű deszkákból immár lehetővé vált a 500pontosan egyező alkotóelemeknek a készítése és ezzel a sorozatmunka, továbbá a fejlettebb szerkesztések, így az enyvvel rögzített fecskefarkú fogazások és a keretkitöltéses módszer alkalmazása, nemkülönben a korábbiaknál célszerűbb és a gyalu alkalmazása révén tetszetősebb, új típusú bútoroknak a létrejötte. Mindezeken túl, a mi szempontunkból külön is hangsúlyozandó, hogy a tömeges deszkatermelés adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy a kelendő asztalosáru a kevésbé tehetősek részére is megfizethetővé váljék, és így széles körben elterjedhessen.
Érthető, hogy hamarosan Európa más országaiban is sorra feltűnnek a fűrészmalmok. Igaz, elsősorban nem a bútorgyártás érdekében, hiszen a szabványos deszkákat más iparágak is előnyösen alkalmazhatták. Németországból, Augsburgból 1322-ből ismeretes a legkorábbi adat fűrészmalomra, ám az egykori Magyarországról ugyancsak maradt fenn már a 14. századból ilyen adalék, nevezetesen Nyitra megyéből. Hozzá kell tenni, hogy az augsburgi deszkametsző malom az építési hivatal elszámolásai között került említésre (Windisch-Graetz 1982: 77). 1393-ban a bajmóci várnaggyal kötött szerződésben szintén azzal indokolta a fűrészmalom létesítését az arra jogot kapott soltész, egy németprónai polgár, hogy az házépítéshez szükséges deszkáknak az előállításához kell (Fejér Gy. 1834: 167). Ez a megokolás azonban semmiképpen sem zárja ki, hogy az így nyert deszkákból bútorok készítésére is juthasson.
