LATIN IRODALOM: A KÖLTÉSZET MARADVÁNYAI.
LATIN IRODALOM: A KÖLTÉSZET MARADVÁNYAI.
A MAGYARORSZÁGI latin költészet legrégibb emlékei a XIII. századból valók. A Bécsi Képes Krónika megőrizte IV. Béla király négysoros rímes-hexameteres sírversét:
Aspice rem caram, tres cingunt Virginis aram,
Rex, Dux, Regina, quibus assint gaudia trina.
Et sequitur:
Dum licuit, tua dum viguit, rex Bela potestas,
Fraus latuit, pax firma fuit, regnavit honestas.
Rex, Dux, Regina, quibus assint gaudia trina.
Et sequitur:
Dum licuit, tua dum viguit, rex Bela potestas,
Fraus latuit, pax firma fuit, regnavit honestas.
Magyarul: «Tekintsd e megkapó dolgot, hárman övezik a Szűz oltárát, a király, a királyfi, a királyné, legyen örömük is háromszoros. És ez után: Míg lehetett, míg virágzott a te hatalmad, Béla király, a csalárdság elrejtőzött, a béke szilárd volt, a tisztesség uralkodott».
A pannonhalmi szentbenedekrendi főapátság XIII. századi okleveles kincsei között két kis latin vers található. Az egyiket – két hexameteres sort – a Liber Ruber néven ismert oklevélgyüjtemény őrizte meg; a másikat – három rímelő hexameteres sort – egy 1213-ból való okirat hátára jegyezte fel egy II. Endre király-korabeli névtelen bencés szerzetes. A kétsoros vers a bencések egyik jótevőjének, Walfer comesnek, dícsérete; a háromsoros versben az erkölcsös életű ember boldog haláláról elmélkedik az ismeretlen szerző.
Kiadások. – A Bécsi Képes Krónikának verses részlete: Marci chronica de gestis Hungarorum. Pest, 1867. – A pannonhalmi latin versek szövege a bencésrend történetében Zoltvány Iréntől: A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. köt. Szerk. Erdélyi László. Budapest, 1902.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokhoz csatolt jegyzetek és magyarázatok.
