A főszereplők
A főszereplők
Legelül állnak maguk a vezetők. Thököly, ha egyrészt mint számító, hideg diplomata, másrészt mint szenvedéyles s haragjában kérlelhetetlen és általában nagyravágyó ember kevéssé nyerheti is meg rokonszenvünket: személyes vitézsége, egész viharos sorsa, a gyermekkori bujdosástól a számüzetés keservéig átélt szenvedései, csalódásai a legnagyobb mérvben követelik részvétünket. Annyival inkább, mert dicsősége tetőpontján sorsa összefüződik a legnagyobb magyar hölgyek egyikének: Zrinyi Ilonának életével. Mikor férjét pártfogója, a török nem segítheti, hívei pedig nagyobbrészt elhagyják: ő férfiúi elszántsággal évekig dacol még a hatalom uraival, s aztán, mikor úgyszólván mindenki elhagyja, fölkeresi férjét a számüzetésben s megosztja vele ennek keserveit. Valóban megható példája a hitvesi hűségnek! Méltó hozzá fia: II. Rákóczi Ferenc, az önfeláldozó hazafiság, a lelki nemesség valóságos megtestesülése. Önzetlen hazaszeretetét eléggé bizonyítja a kétszer is felajánlott lengyel koronának el nem fogadása s az az áldozata, hogy a kimerűlt nemzet kimélése végett éveken át a saját birtokai jövedelméből fizeti majdnem egész hadseregét. A haza- és szabadságszereteten kivül főkép ez a lelki nemesség fűzi hozzá híveit, kik közt túlnyomó számmal vannak a protestánsok, mert törvényekben gyökerező vallásszabadságuknak és ügyeknek, bár maga buzgó katholikus, mindig igazságos pártfogója. S mily megható az a ragaszkodás, melylyel fő- és közrendű hívei, ifjak és öregek, követik őt a bujdosásba, nem annyira a fejedelem ügye iránt való bizalomból, mint a végtelen jóságú és nemességű ember iránt érzett szeretetből.
Zrínyi Ilona törökországi arcképe (1695 körül)
