A nemzeti színház igazgatása
A nemzeti színház igazgatása
E kedvezőtlen helyzetet csak súlyosabbá tette, hogy a megnyitás évében az ideiglenes színháznak se jelene, se jövője biztosítva nem volt. A jelent az igazgatás módjának tökéletlensége, a jövőt a pénzügyi állapot bizonytalansága veszélyeztette. Az egyesűlt részvényes társaság kinevezett választmányra bízta a színház anyagi ügyeinek gondozását és e választmány élén Pestmegye alispánja állott. A drámának külön igazgatója volt Bajza Józsefben, ki mellett mint »muzsikai igazgató« Mátrai Gábor működött. Amaz nyolc hét híján egy évig viselte e terhes hivatalt, s midőn megvált állásától, a tarthatatlan állapotok orvoslása céljából megírta híressé vált röpiratát: Szózat a pesti magyar színház ügyében (Buda 1839). Mátrai néhány hónapra rá adta be lemondását. Helyökbe Szentkirályi és Rosthy táblabírák léptek, kik közöl az utóbbi nemsokára, Szentkirályi pedig 1838 október havában mondott le állásáról, mire a vármegyei választmány maga vévén át a színház kormányzását igazgatói képviselőül Ráday Gedeon grófot küldte ki, a gazdasági ügyek vezetését Ilkey Sándor táblabíróra bízván, kit csakhamar Nyáry Pál vármegyei főjegyző váltott fel hivatalában.
Szentpétery Zsigmond.
A vármegyei igazgatás tökéletlensége, a pénzügyi bajok növekedő komolysága mind sürgősebbé tették az ideiglenesnek tervelt színház országos, nemzeti jellegűvé tételének ügyét, a mit az 1839–40-iki országgyűlés Pestmegye kezdeményezésére csakugyan véghez is vitt oly módon, hogy a nemzet 39,882 frt építési terhet átvállalt, és 50.000 forintot a fölszerelésre, 400.000 forintot pedig a nemességre kivetendő adóból olyképen ajánlott föl, hogy ez utóbbi összeg kamatjának kétharmada az évi költségek fedezésére fordíttassék, egyharmada pedig a tőkét oly módon gyarapítsa, hogy abból a Széchenyi által eredetileg tervelt állandó színházat a Dunaparton felépíthessék. Az országgyűlés külön választmányt nevezett ki, mely aztán 1843-ig maga vitte az igazgatást. Báthory Mária opera premičrején 1840 augusztus 8-án történt, hogy a pesti magyar színház először használta a Nemzeti Színház nevet. Az országos választmány azonban már 1843-ban magánvállalkozónak adta bérbe a színházat, mely ettől az időtől kezdve új korszak küszöbére lépett.
Lendvayné.
