Zircz emlékezete
Zircz emlékezete
Horvát epikai munkái közűl az említett Zircz emlékezete s Árpád (1831.) című éposza a legkiválóbbak. Amaz a zirci kolostor történetét mondja el három szakaszban Imre király korától (1198.) egészen Dréta Antal apát hazafias törekvéseig, a költő koráig. Nem annyira összefüggő története a kolostornak, mint inkább egymás mellé állított vázlatos képek sorozata az ország politikai és vallási életéből. Azonban új volt nyelve, sok helyen költői színezetű leírása, hangzatos ritmusú verselése s az egész művön elömlő hazafias felindulásának heve, a mely a táj és régi emlékek rajzába itt-ott oly költőien vegyűlt, hogy könnyen érthetőleg nagy reményeket keltett Horvát Endre tehetsége iránt. Kivált Horvát István ösztönözte őt a honfoglalás nagy művének költői megírására; de mIg ő a történeti és mondai anyag kialakításán fáradozott, s csak egyes mutatványokat közölt az Aurorában 1822-től kezdve, Vörösmarty megírta Zalán futását, a mely után az Árpád már sokkal csekélyebb hatást kelthetett, jóllehet az Akadémia meg is koszorúzta.
P. Horvát Endre emlékérme.
