Kisfaludy irodalmi vezérsége, az Aurora-kör

Teljes szövegű keresés

Kisfaludy irodalmi vezérsége, az Aurora-kör
A siker, a hírnév, a népszerűség magába a költőbe is új életet öntenek. Nem akar többé kivándorolni hazájából, nem bántja ezentúl Rafael és Rubens dicsősége, hanem itthon marad, megtelepszik a fővárosban, Pesten; életének magasztos célt tűz ki, költő és író akar lenni, a költészetbe új tartalmat új formába igyekszik önteni, az egész irodalmat új irányba kivánja terelni, szóval a Bessenyei, a Kazinczy reformtörekvéseit, irodalmi vezérségét vállalja magára.
Belátja, hogy a magyar irodalomnak föltétlen szüksége van központra, a mely nem lehet más, mint a még fiatal, de rohamosan fejlődő Pest, mint az a város, melyből néhány évvel később Széchenyi társadalmi és politikai középpontot óhajt teremteni, innen a nagy rokonérzés az irodalmi vezér és a nemzeti regenerator között, úgy hogy senki hőbben nem üdvözli Széchenyi fölléptét, mint Kisfaludy: viszont Széchenyi a maga nagy reformjaihoz alkalmasabb segítőtársnak senkit sem talál az írók közül, mint Kisfaludyt, a kire politikai lapját, a Jelenkort akarja rábízni.
Azonban a politika csak élete végén érdekli közelebbről; férfikora javát, legmunkásabb éveit, írók között tölti s tisztán az irodalomnak szenteli. Első színpadi sikere bejuttatja Kulcsár és Horvát István társaságába, melynek csakhamar kedveltjévé s fiatalsága daczára legfőbb tekintélyévé lesz.

BEÖTHY, KÉPES MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET.
2-IK KIADÁS
KOLDUS TÁRSASÁG
KISFALUDY KÁROLY RAJZA ÉS METSZETE.
AZ ATHENAEUM KIADÁSA
Ez írók és tudósok buzdító környezetében s anyagi hozzájárulásával, de főkép magának Kisfaludynak lángoló lelkesedéséből és önzetlen áldozatából született meg 1822-ben az Aurora, az a vállalat, mely új korszakot kezd a magyar irodalomban. Ettől fogva jó ideig e folyóirat uralkodik a magyar szépirodalmon s e század első felében legjelesebb költőink, íróink és tudósaink mind azon körből kerűlnek ki, melyet Kisfaludy gyűjtött maga köré és a melyet Aurora-kör néven ismer a magyar irodalomtörténet.

KISEBBÍTETT HASONMÁS KISFALUDY KÁROLY FESTMÉNYÉRŐL.
(Eredetije a Kisfaludy-társaság birtokában.)
Kisfaludy Károly Vihart ábrázoló festménye, színes hasonmásban
Kisfaludy iránt világ- s emberismerete, úri föllépése, művelt modora s nagy sikerei között is megőrzött írói szerénysége már a régibb költőkben, idősebb írókban is fölkeltette a becsülést és tiszteletet, az ifjabb nemzedék pedig szeretettel övezte s valósággal bálványozta őt nemcsak egyéniségének varázsáért, kalandos ifjúságáért, regényesen költői élete folyásáért, hanem főkép mert benne látta a modern magyar írót, mert műveiből kiérezte a nemzetibb szellemet, és mert folyóirata, az Aurora, híven kifejezte a magyar irodalom szükségleteit, helyesen irányította törekvéseit. Igy támadt Kisfaludy körül egy fényes írói kör, melynek megvan a maga nagy költője: Vörösmarty, megvan éles eszű kritikusa: Bajza, és széleskörű tudósa: Toldy, a kik kisebb rendű társaikkal együtt mind lelkesedve vallják vezérökül Kisfaludyt s a kik erejük javát fordítják vezérük támogatására s az Aurora felvirágoztatására.
Az Aurora a nőknek volt szánva szórakoztató almanachúl, de a Kisfaludy kezében mindinkább új irodalmi elveket hirdető, új költői irányt terjesztő, az összes írókra és az egész közönségre kiható céltudatos folyóirattá válik. Kazinczy él ugyan még, minden költő mesterének vallja, az egész nemzet tisztelettel tekint reá, de tulajdonkép Kisfaludy Károly a vezér. Kazinczynak hideg, élettelen idealizmusától Kisfaludy már a melegebb, vérből és húsból álló realizmus felé hajlik; Kazinczynak merev szabályok közé szorított klasszicizmusát Kisfaludy szabad röptű romantikával váltja fel; Kisfaludy tartalomban, alakban egyaránt igazabb és nemzetibb. Mindezzel sikerűl neki Kazinczy kezéből kiragadni a vezéri pálcát.

Kisfaludy Károly halálos ágyán.
(Bajza, Toldy, Vörösmarty arcképeivel.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT