Az első alapítók
Az első alapítók
A rövid szó nagy tetté lőn; a röpke ige lángra gyújtó szikrává. A meglepetés, bámulás, lelkesedés kitörő zaja még el sem csillapúlt s egy követ (ki tudná, ki?) kezde szólani, de Vay Ábrahám, Borsod vármegye követe, félbeszakitá s arcán végig folyó örömkönnyekkel s megindulástól remegő hangon s követve – úgymond – a szép példát, ugyanazon intézetre 8000 forintot ajánla fel. Nyomban utána Andrássy György gróf, Torna vármegye követe, 10,000 forintot, s ismét a rendek során kivül, a hallgatók közül, a fiatal gróf Károlyi György összes jószágai félévi jövedelmét, 40,000 forintot. Így a négy alapító, négy alapító, négy szóval, négy perc alatt 118.000 forinttal vetette meg a Magyar Tudós Társaság alapját. Kevés napok múlva kiállították kötelező alapító leveleiket s példájokat még többen követték. gróf Széchenyi Pál (István testvérbátyja), gróf Károlyi Lajos és István (György bátyjai) egyenkint 10–10, gróf Esterházy Mihály és Batthyány Fülöp herceg 8–8 (később kipótolva az utóbbi 40 ezerre), gróf Keglevich János 6, Kopácsi veszprémi püspök (később prímás) és báró Zay Károly 2–2 ezer forintot; s még néhányan 1–1 ezeret; melyekhez Kulcsár Istvánnak, még 1793-ban tett végrendeletével »egy valaha felállítandó Magyar Tudós Tásaságra« szánt 10.000 forintos alapítványa is csatoltatván: mire az országgyűlés véget ért s az alapítás zárkövét az 1827: XI. törvénycikk letette: az akadémia alapja 250.000 forintra volt kiegészítve.
