Az akadémia szervezkedése
Az akadémia szervezkedése
Meglevén az alap, a Tudós Társaság szervezetének és megalkotásának nem kisebb feladata várt megoldására. Az eddigi tervezők mindnyájának alapelve e jelszóban foglalható össze: mívelni a magyar nyelvet s magyar nyelven a tudományt; első a nyelvmívelés, mert, Bessenyei szerint, a tudomány sikeresen s a nemzet fényre-derítésére csak a nemzeti nyelven mívelhető. Már pedig nálunk maga a nyelv szorúlt még mívelésre. A nyelv kérdései körül a harcok felköltve, de még lecsillapítva és sarkalatos kérdései még megoldva koránt sem voltak.
Mint Horácz mondja:
Nyelvészek vetekednek, itélet alatt van a pör még.
A Révai s Verseghy, a Kazinczy és a Debreceni Grammatika harcai, a Mondolat és az Arkádiai pör s a Kazinczy és köre által megindított nyelvújítás fölötti harc, az egész vonalon, még javában lángolt s nem volt befejezve (hisz ma sincs még s egyes kérdései újra meg újra felélesztetnek!). Világos volt azért, hogy, bár az Akadémia rendszerébe s alapszabályaiba az összes tudományszakokat fölvegye is, jó ideig annak súlya a magyar nyelvmívelésre fog esni: a nyelvtudomány kérdései megoldására s a szorosan vett nemzeti irodalom fejlesztésére. Mert bár az akadémia alapításakor olyan szépíróink voltak mint a két Kisfaludy, Berzsenyi és Kölcsey s az éppen fellépett és egyszerre hírnévre emelkedett Vörösmarty, kik költői irodalmunkat magas fokra emelték, de prózai irodalmunk, akár a szépirodalmi, akár a történelmi s még inkább a bölcsészeti, jogi s egyéb szakokban, felette hátra s ezekben a nyelv is fejletlenebb volt még, mintsem igazi nemzeti irodalomról s a tudományoknak magyar nyelven való míveléséről komolyan szólni vagy csak álmodni is lehetett volna. Tudományos íróink mily kevesen vannak számba vehetők, mindjárt kitűnt az akadémiai tagok kinevezése s megválasztásakor: mikor a bölcsészeti, történeti, sőt még a mathematikai szakosztályokba is – nyelvészekből s szépírókból kellett a tulajdonképeni szakemberekkel be nem tölthető hézagokat pótolni, bár a nyelvtudományi osztályon kivül (melybe három helybeli – azaz pesti – és négy vidéki rendes tag vétetett fel), a többi osztályokba az első alakuláskor csak 2–2 helybeli s ugyanannyi vidéki felvétele céloztatott.
