Élőlény
Élőlény 1. H. nefes hajjáh. Az ember- és állatvilág összefoglaló megjelölése a születés és halál közti időszakra, tehát a földi életre vonatkozóan. A »lélek« jelentést is magába foglaló nefes szó eredeti jelentése: gége, torok. Mivel az ÓSZ az ÉLET fogalmát nem elvont módon értelmezi, hanem azt érzékelhető életjelenségekhez (lélegzet, éhség, szomjúság stb.) köti, így vált a szó az életet megjelölő kifejezéssé. Mindig a testhez kapcsolt életet jelenti azonban, tehát az attól független lelket nem. A növényvilág nem tartozik az élőlény fogalmába, csak az állatok (1Móz 1,20kk) és az ember. Az ember különleges helyet foglal el az élőlények csoportján belül, mivel Isten orrába az »élet leheletét« lehelte. (A nösámáh elsősorban az értelmi funkciót jelenti, vö. Jób 26,4; Péld 20,27; ld.: ÉLET, EMBER, LÉLEK, TEREMTÉS, TEST). A másik tényező, ami az embert az állatvilág fölé emeli, hogy az egyes állatokat az ember nevezi el (1Móz 2,19k; vö. NÉV).
A VÍZÖZÖN ítélete minden élőlényre kiterjed (1Móz 6,17kk; vö. Jel 16,3), de az azt követő szövetségkötés is az élőlények összességére terjed ki (1Móz 9,10kk). A HÉREM hangsúlyosan vonatkozik minden élőlényre (Józs 10,28kk).
Az 1Kor 15,45-ben Pál az 1Móz 2,7 LXX-ban szereplő szövegére támaszkodik, azt kiegészítve az »első« és »Ádám« szavakkal. A pszükhé és pneuma szavak használatával szembeállítja a földi élőlényeket megtestesítő Ádámot, aki kapta az életet a második Ádámmal, Krisztussal, aki viszont maga az élet teremtője (zóopoiosz).
2. Ezékiel látomásaban négy, egymáshoz hasonló négyarcú, négyszárnyú élőlény jelenik meg (Ez l,5kk; 10,5kk). A Jel-ben ezzel szemben négy, egymástól különböző élőlény jelenik meg (Jel 4,6kk; 6,1kk stb).
SzCs
