Ugor nyelvek
Ugor nyelvek v. finn-ugor nyelvek (csúd nyelvcsalád), az a nyelvcsalád, melybe a magyar nyelv tartozik. Ennek a családnak hét fő ága van: 1. a magyar, 2. a vogul és osztják, 3. a zürjén és votják, 4. a cseremisz, 5. a mordvin, 6. a finn és észt, 7. a lapp nyelv (az U. általános jellemvonásairól l. különösen Magyar nyelv és Finn nyelv). A magyar nyelv legközelebb a vogul s osztják nyelvvel van rokonságban, a finn pedig a lapp, mordvin és cseremisz nyelvvel. A rokonságot legföltünőbben a szók egyezése bizonyítja. A tárgyak, cselekvések, tulajdonságok nevei évezredeken át megmaradnak, ámbár itt-ott némi változással. Igaz, hogy némely szó idővel elvész a ketté vált nyelvnek egyik ágában, mig a másikban megmarad. Azáltal is növekszik a különbség, hogy idővel minden nyelv több vagy kevesebb idegen elemet fogad magába. De vannak bizonyos fogalomkörök, melyeknek szavai kevésbbé vannak az enyészetnek s az idegen szókkal való elcserélésnek kitéve; igy p. a testrészek s a rokonsági viszonyok elnevezései, a számnevek és névmások. Ezeknek egyezése tehát leghathatósban bizonyítja két v. több nyelvnek rokonságát, illetőleg hajdani egységét, már pedig a magyar s a többi ugor nyelvek közt ez az egyezés valósággal szembeszökő. Lássuk mindenekelőtt a testre vonatkozó kifejezésekből egy párt:
Ha már most a számneveket hasonlítjuk össze ezekben is látjuk a kétségtelen rokonság jeleit
De ezeken kivül még néhány száz fontos alapszónak pontos megfelelőjét megtaláljuk az U.-ben. Igy p. állatneveket, minők ló: vog. ljel; holló: vog: xullax (a x betü a német ch hangját jelöli), osztják kjellak; hattyu: vog. xatän, osztj. xjelteng; hal: vog. kal, oszt. xul, finn. kala, mordvin kal, lapp kvele, guolle stb.; a kezdetleges műveltség számos kifejezését, minők háló: vog. xulep, osztj. xolip; nyíl: vog. ńjell, osztják ńol, votják ńel, lapp ńuol; lőni: vog. li-, zürj. lij-, cser. lü-, finn vesi; kő: vog. és osztj. keu, kevi, cser. kü, mordv. kev stb.; él(ni): cser. el-, lapp ele-; hal(ni): vog. xul-, osztj. xal-, finn kuole-; men(ni): vog. és osztj. min-, finn mene-stb.
A szókincs egyezésén kivül e nyelveknek grammatikai szerkezete is bizonyítja a közös eredetet, s e tekintetben legfontosabbak egybevábó ragok és képzők. Könnyen kimutathatni p. az igei és birtokos személyragok közösségét. A kérem, törődöm-féle igelalakok m személyragja megvan a többi U.-ben is: a lapp mannam, a cseremisz miem a. m. megyek. Igy a többes 1. személybena mordvin peli-nek a. m. magy. félünk, a lapp mannai-mek a. m. magy. mené-nk, mannai-dek a. m. magy. mené-tek stb. A birtokos személyragokra nézve v. ö. szemem, szemed, szeme: lappul calmem, calmed, celmes, vogulul sämem, sämen, sämä (olv. szemem stb.). A képzők közül megtaláljuk a mi gyakorító, mozzantos, míveltető és szenvedő igeképzőinket, azonkivül sok főnév- és melléknévképzőt. Ezekre nézve is csak egynéhány példát említsünk a sokból. A magyar vesz-ni zürjénül vos-niiring, s a magy. vesz-t-eni ott vos-t-iringniring; a magy. tolvaj: vog. tolmax s a magy. tolvajol: vog. tolmaxl. A mi lep és fed igéink a vogulban igy hangzanak: ljelp-, pänt-, s ugyanott megtaláljuk a belőlük képzett lepel és fedél főnevek megfelelőit: ljelpil, päntil. Az al-sz-ik és álom = vog. ul- és ulom. A sorszámnevek képzője megvan az egész finn-ugorságban, p. negyed(ik), hatod(ik) lappul neljad, kotad, vog. nelit, katit stb. Szintugy megtaláljuk ott a magyar középfokképzőt, p. a lapp kejves a. m. könnyü vagyis kevés, kejveseb könnyebb vagyis kevesebb.
Van aztán a finn-U.-nek saját körükön tul további rokonságuk is, még pedig mindenek előtt a szamojéd nyelvek, mert ezekben sok primitiv fogalom neve egyezik a finn-ugor nevekkel, p. a sziv szamojédül si (olv. szi), a szem. sima, a tó tu, a toll is tu, a hal kuele stb. A finn-ugor és szamojéd nyelvek családját együtt némelyek urali nyelvcsaládnak nevezik, s ez az urali család ismét távolabbi rokonságban áll az u. n. altáji nyelvcsaláddal, mely szintén három kisebb családra oszlik: a török, mongol és mandsu csoportokra. Az öt kisebb, illetőleg a két nagyobb nyelvcsalád (az urali s az altáji) együtt alkotja a nagy ural-altáji nyelvtörzset, melyet eddig altáji nyelvtörzsnek is szoktak nevezni. L. még Magyar nyelv, Finn nyelv, Finn irodalom, Észt nyelv és irodalom.
