Csillagászati jegyek
Csillagászati jegyek az égi testek, konstellációk s egyéb csillagászati dolgok jelölésére szolgálnak és mint ilyenek a kalendáriomokba is átmentek. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a kalendáriomokban a hét napjainak megjelölésére is szolgálnak; ezek: a Nap 🞊 (vasárnap), Hold 
(hétfő), Merkur 
(szerda), Venus 
(péntek), 
föld, Mars 
(kedd), Jupiter 
(csütörtök), Saturnus 
(szombat), Uranus 
, Neptun 
. A kis bolygókra is kezdetben külön jegeket állapítottak meg, igy a Ceresre 
, Pallasra 
, Júnóra 
, Vestára 
, de azok számának rohamos növekedésével (ma már több mint 300, l. Bolygók) hamar abbahagyták és Gould indítványára körbeirt sorszámmal jelezték azokat (p. Doris 
). Régi C. az állatkör csillagképeinek jegyei: kos ♈ bika ♉, ikrek ♊, rák ♋, oroszlán ♌, szűz ♍, mérleg ♎, skorpió ♏, nyilas ♐, bak ♑, vizöntő ♒ és halak ♓; továbbá a holdváltozásokra: ujhold 
, első negyed 
, holdtölte 
, utolsó negyed 
. A konstelláció jegyei: konjunkció, együttállás 
, quadratura, negyed 
, oppozició 
, sárkány feje 
, sárkány farka 
. Ezeken, a kalendáriomokból is igen ismeretes jegyeken kivül a tulajdonképeni csillagászati évkönyvekben, szakkönyvekben és számításokban előforduló jegyek és rövidítések: M középső anomália, π a perihelium hosszassága, a felszálló csomó hosszasága, C az excentricitás szöge, e az excentricitás lineáris értéke, L a középső hosszaság, μ a napi mozgás, a a félnagytengely (a pályaelemek megjelölésében), r a Naptól, Δ a Földtől való távolság; 
vagy α a rektaszcenzio, δ a deklinacio; α a hosszaság, β a szélesség (a csillagászati helynél); α a földrajzi hoszszaság, φ a földrajzi szélesség,* csillag, ⭘≡ üstökös, stb.
(hétfő), Merkur (szerda), Venus (péntek), föld, Mars (kedd), Jupiter (csütörtök), Saturnus (szombat), Uranus , Neptun . A kis bolygókra is kezdetben külön jegeket állapítottak meg, igy a Ceresre , Pallasra , Júnóra , Vestára , de azok számának rohamos növekedésével (ma már több mint 300, l. Bolygók) hamar abbahagyták és Gould indítványára körbeirt sorszámmal jelezték azokat (p. Doris ). Régi C. az állatkör csillagképeinek jegyei: kos ♈ bika ♉, ikrek ♊, rák ♋, oroszlán ♌, szűz ♍, mérleg ♎, skorpió ♏, nyilas ♐, bak ♑, vizöntő ♒ és halak ♓; továbbá a holdváltozásokra: ujhold , első negyed , holdtölte , utolsó negyed . A konstelláció jegyei: konjunkció, együttállás , quadratura, negyed , oppozició , sárkány feje , sárkány farka . Ezeken, a kalendáriomokból is igen ismeretes jegyeken kivül a tulajdonképeni csillagászati évkönyvekben, szakkönyvekben és számításokban előforduló jegyek és rövidítések: M középső anomália, π a perihelium hosszassága, a felszálló csomó hosszasága, C az excentricitás szöge, e az excentricitás lineáris értéke, L a középső hosszaság, μ a napi mozgás, a a félnagytengely (a pályaelemek megjelölésében), r a Naptól, Δ a Földtől való távolság; vagy α a rektaszcenzio, δ a deklinacio; α a hosszaság, β a szélesség (a csillagászati helynél); α a földrajzi hoszszaság, φ a földrajzi szélesség,* csillag, ⭘≡ üstökös, stb.
