SZÁMATLAN
SZÁMATLAN, (szám-at-lan) mn. tt. számatlan-t, tb. ~ok. Szabatosan véve am. amit számba nem vettek, aminek száma tudva nincs; olvasatlan, számlálhatlan. Számatlan pénzt adni valakinek. Különbözik tőle számtalan, vagyis igen nagy számu, igen sok. Ilyetén különbséget a szokás némely más hasonló képzetü szókra nézve is megalapított, pl. különböznek: szemetlen és szemtelen, gondatlan és gondtalan, képetlen és képtelen, fajatlan és fajtalan stb.
