PÁRT
PÁRT, fn. tt. párt-ot, harm. szr. ~ja. 1) Jelent általában részt, ügybeli részvétet. Az én pártomon van, am. az én részemen van. Valaki pártjára állani. 2) Valamely társadalmi egésznek része, felekezete, mely leginkább politikai dolgokban vélemény-, vagy akaratkülönbség miatt a többitől külön vált, elszakadt. A szabad választásoknál, a tanácskozásban pártokra oszlani, válni, szakadni. Pártnak feje, és tagjai. Pártot alakítani, képezni. Egyik párttól a másikhoz átmenni, szegődni. A nagyobb, erősebb párttal tartani. Pártjához szorosan ragaszkodni. A tudományban nem szabad pártnak lenni. 3) Minthogy a párt eredete vélemények és akaratok különbségén alapúl, s a magáét kiki védni törekszik; innen: jelent védelmet is. Pártját fogni valakinek, am. védelmére kelni, pártjára kelni. Pártul venni, am. védelem alá venni; pártolni, védelmezni. Valakinek pártjához állani, am. annak véleményében, törekvéseiben tettleges részt venni. 4) Mint a véleményi és akarati meghasonlás eredménye, jelenti egy résznek, felekezetnek tényleges ellenszegülését, és feltámadását a többiek ellen, s am. zendülés, lázadás, különösen a társadalom főnöke, vagy főnökei ellen. Pártot ütni.
Ezen szóban, mint értelmezése mutatja, alapfogalom a részre szakadás, elválás, s külső alakra, valamint jelentésre is hasonló mindenek fölött hozzá a ,parthus’ régi scitha szónak, mint nemzeti névnek parth törzse, minthogy azon név egészen am. a magyar pártos. T. i. Justinus historiájában (XLI. l.) ez áll e szóról: Parthi Scytharum exules fuerunt. Hoc etiam ipsorum vocabulo manifestatur; nam Scythico sermone Parthi exules dicuntur. Innen mondja Funke (,Parthia’ szó alatt): Nach Justin XLI. l. roll das Wort Parther bei den Scythen so viel als Flüchtling, Emigrant, Landesverwiesener bedeuten. Hasonló továbbá hozzá a persa-török parcsa am. részecske, darabka, mint kicsinzője a persa-török pára v. páre szónak, melynek egyik jelentése szintén: rész, darab, innen a török parala-mak, darabol-ni, tör-ni. Hasonló még hozzá a latin pars, mely társadalmi szakadást, felekezést is jelent, s melylyel rokonítják a nyelvbuvárok a franczia partie, német Partei, különösen szanszkrit mard (am. tör) szót is. Alaphangjánál és értelménél fogva több oly magyar szóval is viszonyban áll, melyek elválasztást, metszést, szakadást, szóval részekre oszlatást fejeznek ki, milyenek, ha barázda, borotva szókat ide nem számítjuk is, mindenek előtt a szintén ajakhangos farag, forgács, mar, marczangol szók, és több mások, melyek mind magyar nyelvünkben, mind másokban, vágásra, metszésre, hasításra vonatkoznak, vagy ilyetén műtéthez való eszközöket jelentenek.
