GAR, (2)
GAR, (2), elavult önh. ige, am. jár, ballag. Innen lett: garat, ami a felöntött gabonát lejárja v. járat-ja, továbbá: gartat a székelyeknél ide-oda fartatva jár. Rokon vele a latin curro, gradior, a magyar gör (gördít, gördűl, így: göröngy a székelyeknél: garangy), gur (gurít, gurúl), ker (kerűl, kerít, kerek) stb.
