szökdel
szökdel [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (választékos)
Könnyed mozdulatokkal többször, folyamatosan aprókat ugrik, v. ily módon ugrándozva halad. A madár ágról ágra szökdel. A kisfiúk vidáman szökdelnek a játszótéren. Szökdelnek a kis kecskék a réten. Kisded bokrok előtt szökdeltek fürge juhnyájak. (Vörösmarty Mihály) A mi vitézeink egyik a másik nyomán ugratnak be. Nyomukban szökdel és tolong az üvöltöző török. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: elszökdel; kiszökdel; körülszökdel; végigszökdel.
szökdelés; szökdelő.
