szökdös
szökdös tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -sön
1. (ritka) Szökdel. A zergék könnyedén szökdösnek a sziklák között. A ravasz udvarnok kedvencei jőnek ezentúl … Cafrangos paripák szökdösnek könnyen alattok: Lágy selyem öltözetök dúsan megtűzve arannyal. (Vörösmarty Mihály) Vékony és ruganyos lábai úgy pattognak, mint … mikor mint első legény, csak úgy szökdösött a gabonás hajó vázán. (Móricz Zsigmond)
2. Titokban, észrevétlenül többször egymás után, ismételten szökik egyik helyről a másikra. Éjjel, titokban hol egyik, hol másik rokonához szökdös a városban. Az egész télen folyvást szökdösött a két tábor között. (Jókai Mór) || a. <Több személy, állat közül> egyik a másik után megszökik, elszökik vhonnan. A foglyok folyton szökdöstek, úgyhogy számuk nagyon leapadt.
Igekötős igék: átszökdös; beszökdös; elszökdös; kiszökdös; megszökdös; visszaszökdös.
szökdösés; szökdöső; szökdösött.
