rátartós
rátartós melléknév -an, -abb (ritka, régies)
Rátarti <személy, magatartás> De rátartós lettél! Hagyja rám a kisasszony. Én mindenütt nyomában fogok járni, s ha szükség lesz reá, el is maradozok, hogy a kérdésekre … kényesen és rátartósan … feleletet adjak. (Vörösmarty Mihály) Kihúzta magát, hegyesen, rátartósan, s büszkén mosolygott. (Móricz Zsigmond)
rátartósság.
