rátehénkedik
rátehénkedik tárgyatlan ige (bizalmas, rosszalló)
Hanyag, lompos testtartással, egész testsúlyával vkire, vmire támaszkodik, nehezedik, tehénkedik. Rátehénkedik az asztalra. „Adja komámasszony azt a kicsi kezét!” | Od’adá a kezét Dundi asszony … egészen könyékig; | Bizony, aki látta amit cselekedett, Azt mondhatta volna hogy rátehénkedett. (Arany János)
Vö: tehénkedik.
rátehénkedés; rátehénkedő.
