pottyan
pottyan tárgyatlan ige -t, -jon, (tájszó) pottyanik (gyak. tréfás, hangutánzó)
1. Vki, vmi tompa hangot adva hirtelen vhová esik, zuhan. A csónakból a vízbe pottyant. Az alma a földre pottyant. Künn a diók zajjal pottyantak a földre. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Hirtelen, meglepetésszerűen vhová kerül; cseppen. Új társaságba pottyant. Szóláshasonlat(ok): mintha az → égből pottyant volna. Hogy pottyannak ide, ahol a madár sem jár? … (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: bepottyan; belepottyan; idepottyan; kipottyan; lepottyan; odapottyan; visszapottyan.
pottyanás; pottyanó; pottyant.
