permet
permet [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. (tájszó, régies) Permetező eső. A magyar … Kért hosszu békeséget És csendes háborut, Oly félét, mint a permet, Mely kár nélkül lefut. (Vörösmarty Mihály)
2. Esőszerűen szétszórt, szétpermetezett, ill. szétpermetezendő folyadék. Némely gyomirtó szert permet alakjában juttatnak a gyomnövényre. Permetet készít a szőlő permetezéséhez.
Szóösszetétel(ek): permetanyag; permetcsepp; permeteső; permetszer.
