permanens
permanens [ë-ë v. ë-e v. e-e] melléknév -en [e] (tudományos, választékos)
Állandó, folyamatos, tartós, ill. így működő. Permanens bizottság, értekezlet; permanens vízhozam. Az árvíz alatt a bizottság permanensen együtt van. A vasúton járókelőket … a kiszállásnál múlhatatlanul fogadja a vidék permanens cigánybandája. (Jókai Mór) || a. (politika) Permanens forradalom: a) folyamatos f., kül. a polgári forradalom továbbfejlesztése szocialista forradalommá a proletárdiktatúra megteremtéséért; b) <a revizionisták elfogadhatatlan tanítása szerint> az az állandó folyamat, amelynek során a kapitalizmus fokozatosan belenő a szocializmusba.
