önellátás
önellátás [n-e] főnév
1. (ritka, közgazdaságtan) Vmely tőkés államnak az a gazdaságpolitikája, amely más országok gazdaságától elkülönült, zárt nemzetgazdaság megteremtésére törekszik; autarkia. A gazdasági önellátás az agresszió céljait szolgálja.
2. (sajtónyelvi) Egyénnek, intézménynek, szervezetnek olyan gazdálkodási rendszere, amelyben szükségleteit v. egy részüket a maga termelvényeivel elégíti ki. Önellátásra rendezkedik be. A nagy kert az otthon konyhája számára önellátást biztosít.
önellátási; önellátásos; önellátású.
