önéletrajz
önéletrajz [n-é] főnév
1. (irodalomtudomány) Olyan életrajz, amelyet a tudomány, művészet, közélet terén tevékenykedő személy saját életéről ír, rendsz. kitérve az életével kapcs. társadalmi, történeti eseményekre is. || a. (irodalomtudomány) Többé-kevésbé költött mű, amelynek tengelyében az író életének eseményei állnak. Kazinczy „Pályám emlékezete” c. műve önéletrajz. Eddig az Istók önéletrajza. (Arany János) Imrus különös hangulatban írta az önéletírási vázlatot … Ez az önéletrajz az igaz életét festette. (Babits Mihály)
2. <Főleg alkalmazás, megbízás v. vmely szervezetbe való felvétel alkalmával> a pályázó, jelölt saját életének fontosabb adatait magában foglaló rövidebb, írott beszámoló; életrajz. A pályázathoz önéletrajz csatolandó. Részletes, tartalmas önéletrajzot mellékelt.
önéletrajzi; önéletrajzos.
