küldemény
küldemény [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Olyan tárgy, dolog, amelyet vhova, vkihez küldenek v. küldtek. Az áruból az első küldemény megérkezett. A küldeményt köszönettel átvettem. Megkapta a küldeményt. Mint hűséges küldönchöz illik, … hátikosarából kirakosgatta a küldeményt. (Krúdy Gyula) || a. (postaügy) Kül. postán küldött levél, csomag, pénz stb. v. egyéb tárgy. Bérmentes, kézbesíthetetlen, postai, utánvételes küldemény; küldeményt bérmentesít, felad, kézbesít. Köszönöm a küldeményt. Rögtön elolvastam. (Arany János) A postai küldeményeket a gőzhajó hozta. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): áruküldemény; értékküldemény.
