kibocsátás

Teljes szövegű keresés

kibocsátás főnév -t, -ok, -a, (népies) kibocsájtás
Általában a kibocsát (1–3) igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit kibocsátanak.
1. Vkinek, vminek kieresztése, kiengedése vmiből, vhonnan. A bezárt állatok, a foglyok kibocsátása; a füst kibocsátása; a madár kibocsátása a kalitkából; a vendégeknek a főkapun való kibocsátása. || a. Több egyednek v. csoportnak vmely közösségből való szükségszerű kiválása, ill. erre késztetése, elküldése. A végzett hallgatók, tanulók kibocsátása (az életbe). Új rajok kibocsátása.
2. (hivatalos, választékos) Vmely nyilatkozatnak illetékes helyről való közlése az érdekeltekkel. Parancs, rendelet kibocsátása. || a. (pénzügy) Értékpapírnak, fizetési eszköznek forgalomba hozatala. Új pénz kibocsátása; csekk, váltó kibocsátása; kölcsönkötvények, részvények kibocsátása.
Szóösszetétel(ek): bankjegy-kibocsátás; kölcsönkibocsátás.
kibocsátási; kibocsátású.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT