imperatívusz
imperatívusz [ë v. e] főnév -t, -a
(nyelvtudomány) Felszólító v. parancsoló mód. || a. (filozófia) Kategorikus imperatívusz: <Kant idealista erkölcstanában:> feltétlen erkölcsi parancs; az erkölcsi magatartásra való törekvés, amely kortól, társadalomtól, osztálytól stb. függetlenül, öröktől fogva jelen van az emberi természetben.
