felhatalmazott
felhatalmazott melléknév és főnév fölhatalmazott (hivatalos)
I. melléknév Olyan <személy, csoport>, akit, amelyet vminek a megtételére felhatalmaztak, akinek, amelynek hivatalos felhatalmazása van vmire; meghatalmazott. Nyilatkozat tételére felhatalmazott képviselő, követ, követség. A pénz felvételére felhatalmazott tisztviselő.
II. főnév -at, -ja Vmire felhatalmazott személy; meghatalmazott (II). A felhatalmazottak hosszasan tárgyaltak. A kormány teljes jogú felhatalmazottakat küldött a konferenciára. Menj hát sietve, s mondd, hogy küldjenek Békélni felhatalmazottakat! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
