feladás
feladás [l-a] főnév föladás
Általában a felad igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit, ritk. vkit feladnak (vhová).
1. Vminek, ritk. vkinek felfelé, alacsonyabb helyről magasabbra való nyújtása, adása. A kévék feladása az asztagra, a cséplőgépre; a zsák feladása a szekérre, vkinek a vállára; a kisgyermek feladása a vasúti kocsiba. || a. Vminek feladása (vkire): vmely (felső) ruhadarabnak vkire való felsegítése, ráadása. A kabát, a köpeny feladása. Valami fiatal írnok … tartotta föladásra készen a téli köpenyt. (Tolnai Lajos) || b. (sport) <Röplabdajátékban> a labdának a háló közelében való magasba ütése. || c. (ritka, vallásügy) A fátyol feladása: <apácára felszentelése jelképéül>.
2. (régies) Étel, ital felszolgálása, feltálalása. Az ebéd, a sütemény, a torta feladása; a borok feladása.
3. (vallásügy) Az utolsó kenet feladása: <katolikusoknál> a haldoklónak az utolsó kenet szentségében való részesítése. || a. (ritka, vallásügy) A tonzúra feladása: <pappá szenteléskor> tonzúra nyírása az új pap hajába.
4. (film, színház) Vmely szó v. szövegrész odasúgása a színésznek (a súgólyukból). A végszó feladása.
5. Vmely küldemény átadása az illetékes postai, vasúti szervnek v. szállítóvállalatnak szállítás, továbbítás végett. Az áru, a csomag feladása; a levél, a pénz, a távirat feladása; a kerékpárnak gyorsáruként való feladása.
6. (átvitt értelemben) Feladatnak megoldásra, válaszra, elvégzésre való kitűzése, kijelölése. A (találós) kérdés, a rejtvény feladása; a lecke feladása. || a. (átvitt értelemben, elavult) Feladat, teendő. Nagy feladás vár rád. (Vörösmarty Mihály) Mindent, mi őt feladásában gátolhatá, … elutasított magától. (Eötvös József)
7. (átvitt értelemben, régies) Feljelentés, bevádolás. Névtelen, titkos feladás. [A levél] tökéletesen hasonló volt a névtelen feladásokhoz. (Vas Gereben) Az egész ellenem támasztott feladás hamis volt. (Jókai Mór)
8. (átvitt értelemben) <Háborúban> vminek a birtoklásáról, megtartásáról, védelméről való lemondás, (harc nélküli) átengedése az ellenségnek. Az erőd(ítmény), a vár(os) feladása. Csodálatos neme az ostromnak, ahol a megszálló sereg éhezik, hogy a várőrséget feladásra bírja. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <A siker v. a győzelem kilátástalan, reménytelen voltát belátva> vmely küzdelem, verseny, versengés abbahagyása, a folytatásáról való lemondás. A harc, a játszma, az ostrom, a verseny feladása. || b. (átvitt értelemben) Vmely addig védelmezett, őrzött elvi állásfoglalás további megtartásáról való lemondás. Álláspontjának, elveinek feladása; függetlenségének feladása; a remény feladása.
Szóösszetétel(ek): árufeladás; csomagfeladás.
feladási.
