feladat
feladat [l-a] főnév -ot, -a föladat
1. Általában olyasmi, amit az embernek kötelességszerűen el kell végeznie. Bonyolult, megoldhatatlan, nehéz, soron levő, sürgős, történelmi feladat; a szülők és nevelők feladata; feladatok elvégzése; vmely feladat hárul vkire, jut vkinek; vmely feladat jut neki osztályrészül; vki vmely feladat előtt áll; nem az én feladatom, hogy …; az a feladat áll előtte, hogy …; a feladat abban rejlik, hogy …; nehéz feladat elé ® állít vkit; feladatának ® tartja; feladatának tekint vmit; vmely feladatra vállalkozik; vmely feladatot bíz vkire; vmely feladatot kiszab, kitűz, megjelöl; vmely feladatot megold; vmely feladatot vállal, végrehajt; feladatát betölti, teljesíti; vhogyan ® végzi feladatát; feladatul tűz ki vki elé v. vkinek vmit; megbirkózik vmely feladattal; megbíz vkit vmely feladattal; vki megbukik vmely feladattal. Melinda a legnehezebb feladat az egészben, ha talán nem minden részben tökéletes is; de helyenként meglepőleg szerencsés vonásokkal van ábrázolva. (Vörösmarty Mihály) A föladat: kipuhatolni, mi történt Jancsival és mi az oka szomorúságának. (Kosztolányi Dezső)
2. (iskolai) A tananyagnak egy része, amelyet a tanulónak kitűzött időre meg kell tanulnia, el kell végeznie, v. ezzel kapcsolatosan többnyire írásban feladott kérdés, amelyet meg kell oldania. Házi, írásbeli, iskolai, szóbeli feladat; ® szorgalmi feladat; feladatot ad, kap, kioszt; elvégzi, megcsinálja, megírja a feladatot. A számtani feladatot helyesen oldotta meg. A tanár felírta a táblára a feladatot.
Szóösszetétel(ek): 1. feladattár; 2. pártfeladat; részfeladat.
