Pozsony, oct. 30-ikán.
Pozsony, oct. 30-ikán.
Bécs vidékéről jött utasok mint bizonyost állitják, hogy Windischgrätz oct. 28-kán Bécset megrohanta, s a Leopold külvárost akarta elfoglalni. A bécsiek ellentálltak. S nemcsak olly vitézséget tanúsítottak, minőnél nagyobbal Paris népe sem kérkedhetik; hanem hatalmas bizonyságát is adák utolsó csep vérig védni az európai szabadságot, s Bécsben boszúlni meg – ha kell – a dynastiák egész Németországon elkövetett roszaságát. A megrohanás szörnyű dühhel történt, de teljes mértékű volt a visszatorlás is. Részletesen még semmit sem tudunk. Csak annyi világos tény, hogy Windischgrätz egész a Karl- szinházig előnyomult, de olly veszteséggel, hogy Olnrützbe tett jelentésében maga is tetemesnek mondja azt. Hír szerint Jellachich vadász seregéből, kik számra mintegy 2 ezret tettek, s leginkább a torlaszok ellen működtek, alig maradt néhány száz. A nemzetőrség, de főleg a bécsi legio, oroszláni elkeseredéssel küzdött, s hozzájok csak a szláv elemű katonaság dühe hasonlítható. A magyar sereg eddig már hátba érte az ellenséget, s ha későn nem érkezik, Windischgrätz veszve van. Azt hallottuk, olvastuk, minő volt Napoleon, vagy 1813-ban a seregek lelkesülése, föltüzeltsége, de azt a toll leirni nem képes, sőt maga a képzelet sem éri be, minő a magyar tábor tüze és lelkesülése. Lehet mondani, a szabadság fanatismusa fogta el, s szemeiből a 300 év óta igazságtalanúl legyilkolt magyarok és szabadsághősök boszúálló villáma lövi szét sugárait. És Kossuth mint szentlélek áll közötte. Megjelent, s az elmék megvilágosultak; szólott, és a szabadság érzete halál-elszántsággal árnyékozta meg a lelkeket; s holnap akarni fog – és a sereg mint isten boszúálló ostora fogja megrohanni a királyi önkény véres ebeit! Azt nem mondjuk, hogy okvetlenűl győzünk, a harcz sorsa isten és a vezérek kezében van! De ha győzünk, e nap olly nevezetes lesz, mint január 24-ike 1793-ban, midőn a franczia nép megmutatá, hogy a királyi fő csak hitvány akadály az ő hatalma elölt. Azon nap fölébreszté a népeket ismeretlen erejök érzetére. E nap első leszen, mellyben e szavakat irandja isten a világtörténetébe: Legyen vége mától fogva a királyi gonoszságnak!
