OLASZORSZÁG.
OLASZORSZÁG.
Nápoly, sept. 5-kén a kamarák novemberig elhalasztattak, és sokan már olly gondolatban is vannak, hogy egészen uj kamara fog össze jönni, mert a királynak ez is igen szabadelmű. (Ugyan kérem tessék fönségednek – kit ugyan legroszabb embernek tartanak az országban – egy lazzaroni kamarát improvisálni, hisz ez olly méltó volna önhöz, mint ön hozzájok.) Ugyan e nap zavar történt az utczákon, több százan királyi zászló alatt szerte járva s erősen kiabálva „viva il Re, abasso la Constituzione,” berontottak az „Europa” czimű fogadóba, hol néhány szabadelvü szokott naponként össze jönni, s fenyegetődztek minden ellen, ki alkotmányról mer szólani, vagy épen köztársaságra gondolna. – No no – csakhogy illy kegyes királyi szeretet mellett, kényszerülve rá ne gondoljon a gyarló emberi elme.
Sardinía. Az általunk minap közlött genuai zavarok még sehogy sem csendesültek le, mit onnan gyaníthatni, hogy Alexandriából egy ezred küldetett oda, a közcsend fentartása végett. Nem is utczai mozgalomban gyökereznek azok, hanem előjelei inkább az olasz köztársasági párt életjelenségeinek. A democra clubbok mindenütt ismét előállanak, s fönnen hirdetve, hogy Olaszországnak üdve csak a szövetséges köztársaságok eszméjében rejlik, mindent elkövetnek ezt a nép érzetébe oltani, s ezáltal a köztársasági eszméket majdan győzelemre segíteni. – E párttal ellenkező oldalon áll Gioberti, minden áron Sardinia fensőségeért küzdve, a felső olaszországi királyság megállapításával reménylvén Olaszország egyesítését kivinni, s a kisebb állományok szabadságát is biztosítani. Azért ő is most fölszólítást intézett Olaszország nevezetesb férfiaihoz, hogy közép Olaszország valamellyik nagyobb városában összegyülve tanácskozzanak Olaszország jövő sorsáról, s előkészítsék ez által az összes Olaszország által tartandó nemzeti gyülést. – A királyt betegnek s igen elgyengültnek mondják, úgy hogy parancsait is ágyból osztogatja.
– Sicilia. Legújabb hírek szerint, Messina sept. 8-dikán csakugyan elfogaltatott a nápolyiak által, miután öt napig legnagyobb bátorsággal ellentállott volna. A harcz igen véres volt, s a halottak száma mind a két részről igen nagy. Hét ezer ember a lakosságból, nagyobb részt gyermek és nő, az angol és franczia hajókra menekült.
– Roma. A Fabbri ministeriuma ingásban van, s aligha sokáig tarthatja magát. Az erélytelen s mindig csak közölni szerető politicának már is látszanak keserű gyümölcsei. A ministerium tekintélye naponként csökken, s hatalma részint a végrehajtók gyengeségén, részint a nép makacsságán törik meg. – Bolognát mai napig sem tudta lecsendesítni, s az oda küldött biztos Farini sehogy sem képes a felzaklatott s kitörésekre félrevezetett népet a törvény ösvényére visszavinni. – A pénzügy legroszabb állapotban. A közkincstár naponként ürűl, a nélkül, hogy jövedelmekkel pótoltatnék, mert a nép sok helyt elszegényűlt, vagy adóját karhatalom nélkül vonakszik megfizetni. – Ez alatt a democrat, vagyis köztársasági párt mind inkább terjed a nép között, s magában Romában annyira erősbült, hogy minden nap kitörésétől lehet félni, s egyszer csak mint egész rendezett párt fogja magát bemutatni. A romai pártnak látatlan feje Napoleon, a caninói herczeg.
