Fonó-iskolai képzés.
Fonó-iskolai képzés.
A Hetilap 186-dik számában, a fonóiskolákról szóltunkban megemlitettük, mikint Csehországban s Austriában némi nehézségekkel járt az uj fonásmódot megkedveltetni, elfogadtatni a földnépével azért, mert elő- s balitéleték akadályozák ezen, mint annyi más üdvös ujitásnak behozatalát. De nemcsak ezen nehézségekkel kell küzdenie a fonó-iskolák ügyének. Minden helységben nem lehet azonnal iskolát állitani, – s igy egy központba kell a gyermekeket tanulás végett elküldeni; a gyermekeknek pedig 3–4 hónapig kellvén az iskolában maradni, kivált a mostani nehéz időkben alig lehetne a paraszttól kivánni, hogy gyermekének távol helyen illy sokáig tartó élelmezéséről gondoskodjék. –
E nehézségeken hg. Schwarzenberg János, a Kuschwardán, Csehországban fölállitott fonó iskolájában ekkint, törekvék segiteni. Taval őszszel saját költségén elküldött 1366egy teljesen képesitett férfit, az Adersbachban már létező fonó-iskolába, hogy ott a westphali módot megtanulja. – E fonómester haza érkezvén, azonnal megkezdette a tanitást. Egyelőre csak keves tanuló véteték föl, s ezek ingyen tanitatnak minthogy a fonó-mestert az uraság fizeti. – Majd a közel fekvő helységek lakosságának értésére adatott, mikint közköltségen legczélszerűbb lesz egy-két vagy több tanulót küldeni az iskolába, kik megtanulván a tudandókat, ott hon majd magok lehetnek tanitó fonómesterek. – Kuschwardán a fonó eszközöket az uraság maga szerzette be az iskolába, hogy azokat a szegényebb tanulók használhassák. Rendesen mindegyik tanuló maga fon magának, azaz a magával hozott, lent fonja, meg, s a fonal övé lesz. – Van azonban az iskolának is len-készlete, s ha a tanulók ezt fonták meg, a fonal tőlük megváltatik. – Bevégezvén a tanulást a növendékek, megvizsgáltatnak, s a kitünő szorgalmuak megjutalmaztatnak.
Ez annyira practicus rendezkedés, miszerint az egyébiránt áldozatra kész uradalmaknak czélszerűbbet ajánlani alig lehet.
Takácsy Péter.
