Chinai iparműczikkek kiállitása Párisban.
Chinai iparműczikkek kiállitása Párisban.
(Folytatás.)
Selyemipar. A kiállitás előmutatja a chinai selyem és selyem-szövet-ipar mindenféle phásisait, a szederfa tenyésztéstől kezdve a legtökéletesb selyem-szövetekig. A szederfát illetőleg, szemlélhetni a szederfa levelek tökéletes gyüjteményét, mellyek a selyembogár táplálatára használtatnak. Láthatni selyem-gubókat, fátyol-selymet (Flockseide), fontselymet (Spinnseide) és varróselymet, továbbá mindenféle készületeket, mellyek a selyemborártojás mosására és kitalálására használtatnak; kosarakat, mellyekben a falevelek szedetnek, a selyempupaházat, motólákat, és számtalan más készületeket, mellyeket itt előszámlálnunk lehetetlen.
A chinaiak roszul csinozzák szöveteiket, mert az ő csinozójok egyszerü rizs főzelékből, vagy is egy rosz bivaly bőr csiriz olvasztékból (mauvaise dissolution du colle de peau de buffle) áll. Az ő damaszkjoknak következésképen más érdemök nincsen, mint hogy olcsók. A mi a szineket illeti, ezekért a chinaiak közönségesen inkább magasztaltatnak mintsem érdemlik. A chinaiak e tekintetben is valamint a szövésben alantabb állnak mint a francziák.
A miből kiviláglik, hogy a selyemszövet-iparban a francziák haladottabbak mint a chinaiak, és valószinü, hogy egykor ez iparágra nézve hasznos kereskedést üzhetendnek. Hogy ez megtörténjék szükséges lesz a nyers selyem-vásárlásért a mennyei birodalom piaczait meglátogatni. Talán ekkor vihetnek selyemszöveteket Chinába, valamint az angolok s amerikaiak gyapotszöveteket szolgáltatnak. Azért tehát Chang-haieban kell ágenseket állitani, s ez uton tán posztóik és később tán boraik is Chiába érhetendnek.
14991845-ben több mint 50 millió frank értékü selyem vitetett ki Chinából, és ennek 3/4 része Chang-haien át Anglia számára.
Gyapjuipar. Köszönetet érdemel Rondot Natalis követ ur, kire ez iparág megismertetése bizva volt, hogy nemcsak methodicus rendben állitá a gyapjuipar europai s chinai készitményeit, de tudósitást is adott a czikkek természetéről, mértékéről, áráról és honnanjöveteléről.
A franczia gyapjuipar hivatva látszik lenni – legalább előlegesen beviteli czikkül szolgálni Chinába, és örömmel szemlélte a franczia hazafi az ebbeli gazdag gyüjteményt, melly tanulságos utmutatásul szolgál a franczia gyárnoknak.
Ez iparczikkek két részre oszlanak, az egyik képviseli az ázsiai, a másik az europai szöveteket. Az első, melly chinai mongoli vagy tatári eredetü, áll ratinokból, merinókbul, szőnyegekből, nemezekből és camelotokból; a második orosz, német, angol vagy hollandi készitményü, áll posztókból, segesekből, camelótok- és takarókból. Mindnyájokkal folyó kereskedés üzetik. A haszon, melly e kereskedési czikkekből háramlik, igen csekély ugyan, de majd nem bizonyos, a vásár gyakran roszul sortirozott, de ritkán tul töltve.
Az orosz posztók vagy is inkább étiquettjeik, magokra vonák sokak figyelmét, és a feliratoknak ismeretlensége azon hiedelmet gerjesztette, mintha chinai gyárakból kerültek volna ki. E posztók Chinába a mongol határokon át jőnek. Moszkói gyárakban készülnek, és keresztül menvén a Nijni-Novgorodi vásáron Kiakhtában és Mai-maitsinben a két birodalom határszélén becseréltetnek. A nemes érczek használata, akár vertek legyenek, akár durva állapotuak, e vasárokon tiltva vagyon, és az üzlet ottan csere utján foly. A végposztó (la piéce de drap) meg a thea szekrény, képezik itt a számadási egységet (les unité monetaires) valamint a Senegal mellett a gunea meg a mézga (la gomme). Oroszország kereskedése Chinával még igen keveset ismertetik, de azért elég jelentékeny, mert bevitele Chinába 1841-ben 30 millió frankra rugott, és még 1844-ben is 24 milliót tett.
Minekutána a chinai thea Oroszországban igen keresett czikk, az orosz posztó Chinában ellenben nem annyira; ez okbul az orosz posztó igen olcsó Chinában. Mind a mellett a franczia ipar avval kecsegteti magát, hogy hasznos kereskedést üzhetend Chinában posztóival, mellyek a chinai kereskedőktől jobbaknak itéltettek az oroszokénál, és mellyekért magasabb árt is hajlandók voltak fizetni.
Mi az europai, és chinai kereskedésben előforduló könyü posztókat illeti, kiki csodálja a felséges szint, és a tökéletes szövetet. Nagyobb részt német származásuak: Eupen, Elberfeld, Aachen küldi Liverpoolba és Londonba, hol egynemü eredetiségi bélyeggel ellátatnak, valamint Pondicheryban az angol guinéeakkal történik, mellyek ott festetnek. Hogy ha a francziák magokat egykor határozottan eltökélik rendes indo-chinai kereskedést üzni, ugy kétséget sem szenved, hogy tökéletes és jól rendezett iparuknak következtében a versenyt a németekkel diadalmasan kiállandjá, sőt ezeket szegletbe is szoritják.
A gyapju-takarók szorgalmatosan mevizsgáltattak a párisi gyárnokok által, s remélik, hogy nem sokára efféle franczia müvet küldendnek a cantoni és Chang-haiei vásárra. Eddiglen Hollandia szolgáltatja az efféle legfinomabb és legvastagabb 1500készitményekeet, Angolhon a középszerüeket, az egyesült amerikai statusok a legközönségesbeket.
A chinávali veszélyes kereskedés azonkivül el nem felejtend figyelmet forditani a Chinában divatos áruk öszverakására, szalagokkal, sujtásokkal, s különféle czifra belyegekkeli felékesitésére stb.
A második osztályba tartoznak a szőr és gyapjuból Chinában, Mongoliában és Tartariában készült szövetek.
Először is a szőnyegekről. Az első terem falait s asztalait takarják, és igen szembenünők. Az anyag, mellyből készitvék elég ismeretlen, a rajz (le dessin) elég eredeti, hogy a közfigyelmet magára vonja. A szövetek gyapot, kutya, tehén, kecske és teve szőrből készültek.
A franczia ipar, melly ugyan sok anyagot tanitott felhasználni, e tekintetben mind a mellett képes még hasznos inspirátiókat a chinaiaktól elfogadni. A chinaiak szolgáltatták az europaiaknak az iránytűt, a lőport, a könyvsajtót, meglehet, hogy a Chinában divatos kutyabőr nemesitéséhez is egykor hozzá fognak. Megjegyzendő még, hogy emlékezethaladó időktől fogva a chinai pórnép Ázsia szélén, mustrák, (muták (?)) elméleti képzettség és concurrentia nélkül dolgozik.
Az eruropaiak, kik azon hiedelemben élnek, hogy ők mindenben mesterek, méltán lehetnek meglepve, midőn látják, hogy a chinaiak a nemezeknek készitésében haladottabbak náloknál.
Tudva van, hogy egy chinai szolga, kinek Londonban alkalom adatott egy festék-gyárt meglátogatni elég ügyes és szemes volt kitanulni az egész procedurát ugy, hogy hazájába viszatérvén, itt egy hasonló gyárt állithatott, melly jelenleg ott egyedül működik. Valami hasonló történt a camelotokra nézve. T.i. egy cantoni kis selyemgyárnok, az europaiaktól ez iparág készitését valahogyan kifürkészvén, Hollandiából fonalat hozatott, és nehány baltapintat után, utoljára csak még is reájőtt a camelotok készitésére. Ha gyártását komolyan folytatja, Hollandiának bevitele Chinába 250,000 frankkal csökkenni fog.
A harisnya-szövés igen hátra van Chinában, és igy meglepő ellentétben áll a nemezek és szőnyegek tökéletes gyártásával. A harisnyák conicus szürő zsákokhoz hasonlók, s a sark sehogyan sincs kijelölve; de igazán szólván nincs is erre szükség, mert mindenfelé olly huzósak, mint a rétes tészta.
Manilla és Batavia europai népességtől lakva, az europai iparnak jó vásárul szolgál.
A szűcs-áruk majd átalánosan vagy közönséges báránybőrből készitvék, vagy azon ázsiai báránybőrből, melly astrakán név alatt fordul elő a kereskedésben. A chinai babonahit ez utóbbik egy nemének különös eredetet ad. Mondják t. i., hogy ha egy hermeticé (légmentesen) elzárt edénybe illesztett juhcsont a földbe ásatik, ugy melegség támad, és ennek eredménye egy kis bárány. Ennek bőre az ugy nevezett Kua-tson-jün.
E valamennyi eredeti chinai iparműczikk nem annyira mustra gyanánt szolgál, mint inkább fokmérőül arra, melly fokon áll a mennyei birodalom gyapju-ipara. Haszontalan mű volna őket szolgailag követni, sőt inkább sikeresebb lesz őket a franczia jobb izléssel megismertetni.
A jó reményfok gyapjának néhány példányai a chinai szűcs-áruk között elszórvák. Ismerte már ugyan Frankhon 1501ezen gyapjukat a londoni vásárról; de mind a melett még is jó volt, hogy a franczia követek is reáforditották figyelmöket. Olcsó áruk – kilogrammja 3 frank (1 kilogramme = 2 font 6 drachma) a kiválasztás (triage) szükségének költségeit pótolja, és minőségök a szász fajtavali szerencsés összeelegyitésök következtében évről évre nemesbedik, és tisztul. Legmeggyőzőbb bizonyságul szolgál a van Bréda Mihály urtól kiállitott példány. A jó reményfok kivisz évenkint körülbelől egy millió kilogramm gyapjut.
(Folyt. máskor.)
