A czéhek mint egyesületek.
A czéhek mint egyesületek.
(Vége.)
35) Az egyesület házában tágas tánczerem, kényelmes társalgó és olvasó szobák, levéltár stb. megkivántató, tekeasztal, s egyéb ártatlan mulatsági eszközök sem hiányzanak.
36) Szerencse-, s nagy pénzáldozatba kerülhető játék tilos.
37) Az épület valamellyik részében a legények számára elég kényelmes mulató és olvasó szobák legyenek.
115038) Az egyesület hir- és divatlapokat, folyó- s röpiratokat, érdekében álló könyveket és rajzolatokat nemcsak a mesterek, de a legények számára is, természetesen a maguk pénztárából tartand, mellyek minden illetők használatára nyitva tartatnak.
39) A czéhegylet mesterinasi-iskolát tartozik tartani, mellybe legények és inasok egyiránt járhatnak.
40) Az igazgatók fogják a tisztaság, s házi rendtartásra kivántató szolgákat felfogadni, ők fogják a választottsági és kántorgyüléseket kihirdetni, elkerülhetlen szükség esetéhen 20 p. ftig rendelkezni, az egyesület minden javaira, azok jó karban tartására, a csendre és illendőségre felügyelni; minden év végével a költségek kivetését ki fogják a következőre a pénztárnokkal dolgozni.
41) A jegyzők fogják szerkeszteni a gyülési határozatokat, ugyan azért a gyüléseken jelen kell lenniök. A jegyzők aránylagos fizetést hoznak. Ők teszik ki az olvasó szobában a gyülések határozatait.
42) Az egyesület könyveit, hirlapokat, leveleit s minden irományokat a levéltárnok veendi lelet-tár mellett felügyelése alá.
43) Ha az egyesülethez tartozó mesterek valamelylyike megbetegednék, és semmi legénye nem volna, az egyesület főmestere fog intézkedni, hogy az illy beteg mielőbb legényt kapjon. Ez esetre teljes hatalommal ruháztassék fel.
44) Ha a főmester rendeletére, akár a mester a legényt elbocsátani, akár a legény a beteghez menni vonakodnék, akkoron a főmester a biztost értesiti a dologról, a ki is azonnal választottsági gyülést parancsol, e gyülés a vonakodók felett itélend, s a beteg iránt haladék nélkül intézkedendik.
45) Ragadós nyavalyában sinlődő mesterhez az egyesület legényt adni nem fog.
46) Az egyesület, ha van azon városban kórház, intézkedni fog, hogy sajátjai gyámolitás végett felvétessenek.
47) Az egyesület halottai: mesterek, nejeik, gyermekeik, legények és szegődött inasok. Ha ezek közül valamellyik meghaláloznék, az egyesületnek gondja lesz a tisztességes temetésre, s e czélra fáklyákat kellő számmal tartand. –
48) Kántor-gyülésre mindenik vallásfelekezet isteni tisztelet s szent lélek segitségül hivása után megy.
49) A czéhegylet keletkeztének évnapját isteni tisztelettel s polgári ünnepélylyel ülendik meg az egyesület tagjai.
50) Vallásos s polgári ünnepélyeken p. o. urnapján stb. az egyesület tagjai diszes zászló alatt legényestül együtt megjelennek; a zászlóvivőt, s fáklyásokat a főmester nevezi ki.
51) Az özvegységre jutott nők meg tartják azon jogot, mellyel férjök birt, kivevén az egyesületi gyülésekbe való járhatást; ujra férjhez menvén pedig jogát a nő elvesztette. Az uj férj, ha egyleti tag akar lenni a 2-dik s következő pontok szerint fog megrostáltatni.
52) Az özvegyet legény nélkül nem hagyja az egyesület, mire a főmesternek különösen ügyelni kell.
53) Levelezést a czéhegylet nevében annak tudta s megegyezése nélkül folytatni szigoru büntetés terhe alatt tilos.
115154) A czéhegyletek, olly mestert ki czéhi egyletben van más városban, vagy más olly városi egyént hol czéhegylet létezik: kebelükbe semmi áron nem fogadnak, mindazáltal kisebb helységek mesterembereit, hol olly számmal nem volnának, hogy czéhegyletet képezhetnének, fiókegylet czim alatt és nem egyenkint befogadhatja; remeket ezek is készitenek, mindazáltal a mesterdijnak csak felét 5 p. frt fognak egyénként fizetni.
55) Az illy fiókegyleti mesterek is tarthatnak honn gyüléseket, határozataikat az anyaegyesülettel mindazáltal tudassák, inasaikat oda küldjék próbára, legényt mindazáltal magok fogadjanak.
56) Szabály-könyvet minden egyesületi tagnak szolgáltat az egyesület.
57) Az eddig divatozott különböző czéhi szokások örökre elenyésznek, azért is a mesterségek azon botrányos elkülönözése és nevezgetése, hogy t. i. ez német, amaz pedig magyar mesterség, tilalmas.
58) A helybeli előjárók meg nem engednek semmi különös szabályokat, mellyek e czéhegyleti szabályokkal ellenkeznek, létre jönni, hanem kitkit az egyesülethez utasitandnak, nehogy uj eldarabolásokra ut vagy alkalom nyiljék.
59) Minthogy a czéhegylet nem egyéb mint iparüzőkből álló testület: illő hogy a pesti iparegyesületnek minden illy czéhegyletek fiók-iparegyesületei legyenek: e végből az iparegyesület alapszabályai értelmében is kormányoztathatnak. –
Bizony dicső volna látni a fővárostól kezdve, minden többi városban egy nagyszerű házat az utasnak illyen felirással: „Czéhegylet” s abba bemenni, szép rendet találni! Karoljátok fel ez eszmét magyar czéhek, s mozogjátok! hiszen a szépet s a jó rendet ti is ohajtjátok elszigetelt czéhecskéitekben; nyujtsatok kezet egymásnak, mit sem tesz, hogy egyikünk tenyere talpbőr vastag, másiké talán bársony finom; mesteremberek, iparüzők vagyunk egyiránt, mire büszkék lehetünk, nem levén semmi kegyelemnek alá rendelve. Egyesüljünk, nem kell ellökni a bőrcserzőt az ötvösnek azért mert mühelye szagos, hiszen azt nem viszi az egyesület társalgásába; s a mennyiben talán kiváltságosak volnátok, hagyjátok azt honn, s tartsátok akorra midőn hasznot tehettek azzal a honnak. Ideje feleszmélni, szükség hogy tegyünk magunkért valamit. Ime Austria megszüntette a czéheket, Triestet kivéve, s a magyar hatóságok nagy része is azon van! Akarjunk hát mi is valami ollyast, mi az ipar érdekit emelendi, s pártfogók nem hiányzandanak. Mondjunk le szétdarabolt czéheinkről, s forrjunk öszve, s legyünk testvérek, legyünk azok, a minek a haza ohajt, legyünk egyesületek. Müveljük fiainkat, emeljük a tökély azon pontjára őket, hogy irigyelve nézzék más nemzetek mesteremberei, nyissunk mesterinasiskolákat, s ne tartsuk inasainkat csupa eszközökűl, melly tedd ide, tedd oda-kép használtatik. Legényeinket szoktassuk a müvelt társalgáshoz, mit az egyesületbe való járás fog eszközleni: nézzük és borzadjunk mik történnek a herbergeken, vonjuk el azoktól s vezessük őket közelebb hozzánk.
Vagy talán kivihetlennek gondolnátok a javaslottam-tervet? Nem! nem, kivihető az, eszközök sem hiányzanak, p. o. e városban, mellyben e sorokat irom van 19 czéh, számlál körülbelől 1200 mestert, ezeken kivül vannak még olylyak is, kik részint más városba tartoznak czéhhez, s ollyak 1152is, kik elegendő pénz hiánya miatt kontárkodnak 4–500; a 19 czéh részint kész pénzben, részint értékben becsülhető 12000 pfrtra, már most a czéheken kivül esők, olly könnyü feltételek mellett, millyeket a czéhegyleti szabályok rendelnek, szinte egyleti tagokká lesznek, s ez által is bejönne 4– 5000 p. frt. Kell-e hogy az első év jövedelmét könnyedén, tájékozásul kiszámoljam? Inasok szegődése, szabadulása, kántor-pénzek mesterek s legényektől, meg a czéhegylethez csatlakozóktól s 4–5 bálból, talán büntetésekből stb. 3 –4000 p. frt; kiadása pedig az egyesült czéhnek alig ha lesz fele, mint van jelenleg az eldarabolt 19 czéh felinek. Csak észre kell jönni, jó számvetést tartani, a magyar kiváltságról a czehegyletben le mondani, szóval egyesülni. Ámde a fentebbi szabályoknak törvénynyé kell emelkedniök, nehogy valami kedvcsosszanás azokat ismét szét parancsolja, s hogy szabálya több legyen, mint a nesze semmi fogd meg jól mostani czéhrendszer, mellynek árnyoldalai ismeretesek, fényoldala pedig nem más, mint az árticulusba irott malaszt. Ne zsaroltathassék a czéhbe álló méltatlanul kenyéririgységből, nyerjen tettleges segedelmet a beteg mester, ápolást az özvegynő, nyugpénzt az elaggott. Iskolák rendeztessenek, hogy mindenkép megérdemeljék a magyar czéhegyletek, hogy létezzenek és örökké éljenek.
Mester János.
