Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Tiszavölgyi társulat nagy-gyülése. – Az egész tiszavölgyi társulat teljes rendezsée s viszonyai elintézése végett szabad királyi Debreczen városban tartandó társulati nagy-gyülésre, melly határozólag fogja a társulat minden ügyeit elintézni, s melly a középponti választmány tagjaiból s a már alakult vagy ezután még forma szerint alakulandó minden vidéki egyesületek által tetszésük szerinti számban küldendő meghatalmazott képviselőkből álland, a most érintett választmány által folyó évi augustus 2-ika tüzetett ki megjelenési határnapul. Miről a társulat tagjai s Tiszavölgy érdekelt birtokosai ezennel hivatalosan értesitetnek. Pesten 1846-ki junius 14-ikén.
Gr. Széchenyi István.
A kisdedovó i. m. t. terjesztő egyesület köréből lelkünk legtisztább számunkban, hogy ez a magyar hazafinak legbuzgóbb részvétét és áldozatos készségét a legnagyobb mértékben megérdemli, s némelly gyámokul felidéztük legközelébb Gyomára kisdedovóul alkalmazott egykori növendékének 833programmját, mint mellyből az egyesület növendékeinek képzettségükre következést vonhatni. Annak adjuk most második részét, melly az erkölcsi nevelésről szól, mint következik:
„Erkölcs alatt értem én mind azon tulajdonok összeségét, mellyek megkivántatnak egy becsületes ember alkotására, kinek jellemében az igaz, jó és szép eszméi gyökeret vertek, szóval: ki istenfélő, jó fiu, jó polgár, jó ember.
A jónak csiráját belénk alkotta a teremtő, mirenézve legelső gond itt is azon bennünk levő jónak megóvása. Ez pedig megesik ugy, ha a kisded rosz példát nem lát, magára nem hagyatik, hogy valami ferdeséget gyakoroljon, a hibára vivő alkalom elmozditatik tőle, mint p.o. a csenegetést leghamarább előhozza az alkalom, ha t. i. van mit csenjen, igy hozná elő az alkalom a hazudozást, minden rosznak forrását, a csavargást stb. Az igaztalan bánásmód egymás iránti gyülölséget, a köztöki részrehajlás bizalmatlanságot és elkeseredést, a velök való goromba bánás elfásulást, a kényeztetés nyakasságot s engedetlenséget szülnének, szóval, minden visszás bánásmód megtermi a maga ferde gyümölcseit. A bánásmód a szerint e leglényegesb része a nevelésnek, mellyben való jártasságot elméleti tanuláson kivül hosszas és figyelmes gyakorlás ad, tehát midőn nemcsak könyvtudományunk van, és ezen tudomány nemcsak fejünkben van, hanem vérünkbe is át ment már.
Az erkölcs, kivált kisdedeknél inkább szoktatás és példa, mint tanitás gyümölcse lehet. Tehát a fentebb már emlitett tisztaság, mértékletesség, munka és vidámságon kivül, mellyek az erkölcsnek szinte legfontosb táplálói, szoktatom még kisdedimet a következőkre: a) Engedelmességre. Ez a gyerekek első erénye, s fő feltétele minden haladásuknak. Hogy szavamnak engedelmeskedjenek, keveset, okosan s csak ollyat parancsolok, mit megtehetnek. Kötelességöket ügyekszem eszökre adni, s ahhoz hozzá szoktatni őket. Továbbá, az engedetlenség okát távoztatom el tőlök. Köztök szeretet-teljesen, de komolyan viselendem magam. Azonban a gyereknek minden esetre kelletvén engedelmeskedni, szükség esetén külön nemü és foku, de minden esetre okosan és czélszerűen választott, szelid büntetés áll be. A fenyitékre nézve az első szoktatástól függ majd minden, s a gyermek minden legkisebb büntetést nagyra vesz, ha nagyobbal az ember nem illeti, p. o. itt Pesten a belvárosi kisdedovó csak egy krétával vont körbe állitja, vagy azzal fenyegeti őket, s ez nála elég büntetés. Mennél kisebb a gyermek, annál kevésbé használható rá nézve csinjának felfejtése, mentől nagyobb, annál kevésbé a kérés, mert az a gyermek jellemében csorbát ejtene, ha azt szokná meg, hogy kötelességére kéressék. Az intézetbeni marasztást, vagy azzali fenyegetést soha sem használandom, mert az által az intézetet untatnám meg velök.
b) Szoktatom őket igazmondóságra. Hogy kisdedim igazmondók legyenek, melly fő feltétele az egyenes jellemnek, törekszem vigyázni rájok, nehogy valami ollyat kövessenek el, mit elkivánnának tagadni, szóval: ők és minden tetteik mindig az én szemem előtt legyenek. Továbbá, nem leszek irántok gyanakodó, s becsületérzésöket nagyrabecsülöm. Ám azért hanyag sem leszek, s a hazugságnak pontosan utána járok, mert az első siker bátoritja őket többre. Továbbá, a hibáért tulzottan nem büntetek, mert ez 834arra vinné őket, hogy hibájokat eltagadják. Könnyelműen nem kérdezősködöm tőlök, s minél kevesbszer teszem őket azon körülménybe, hogy hazudhassanak.
c) Szoktatni fogom őket rendre. Erre nézve szinte egy biztosságot alkotok fiukból ollyformán, mint a tisztaságra nézve a leánykákból, melly a renden kivül a csöndre is felügyelend. Kötelessége lesz ezen biztosságnak, meghatározott órán nekem bemondani, kik vagynak jelen, kik nincsenek. Foglalkozásinkban is bizonyos rendhez tartjuk magunkat, mit a nagyobbaknak értésökre adok, a kisebbek öntudatlanul követendik őket. Mindent és mindig szokott helyén tartunk stb.
d) Szoktatni fogom végre őket: egymás iránti szeretetre, jótételre, megengedésre, szelidségre, türelemre, nyájasságra, háládatosságra stb.
A szoktatáson kivül az erkölcs müvelésére még mulhatlanul szükséges a példa. Ezt nekik leginkább bennem kell feltalálniok. Nekem ugy kell magam viselnem, és rendeznem házi körülményeim, hogy mind azokban, mikben őket elő akarom vinni, például szolgálhassak előttök. De hathatós például szolgánák ők is egymásra nézve, jó és hibás tetteikkel, magokviseletével, mit illő okossággal, nehogy a példányul felállitott gyerek hiuságra szédüljön, felhasználni igen czélszerüen lehet, mert a gyereknek jobban szemébe tünik, s több hatással van rá egy saját korabeli társa. Igen czélszerüen használhatók még itt igaz, vagy kőltött történetkék, leginkább saját korukból. Továbbá, például állithatjuk még elejökbe szülőiket, érdemes rokonaikat, más tisztes helybelieket stb.
Azonban tanitással is lehet és kell az erkölcs élesztésére és megalapitására munkálkodni. Midőn t. i. illő alkalom adja elő magát, kevés de megválasztott szavakban ugyszólván lelkökbe önti az ember az erkölcsi eszméket és a vétkektőli undorodást. Apró versecskék és mesék a kisdedek által megtanulva kivánt befolyással vagynak erre nézve, de a sok papolás még bedugja, nem hogy felnyitná a figyelmet és értelmet. Apró és szép énekecskék szinte elmaradhatlanok innen. Legczélszerübb s legépületesb illy versecskéket s énekeket nyujt kisdedeink számára a Flóri könyve, Lukács Pál, s a példány kisdedovó-intézet énekes könyve.
Mi a vallásos érzés felébresztését illeti, ennek szülőiket s azon jót kell főképp alapul tennünk, mit azoktól érzenek; s elmondanunk, hogy mind azon jó, mellyet mindnyájan érzünk, egy fő édes atyától származik, kit mi istennek nevezünk, s kit mi nem láthatunk ugyan, de ő lát minket, s minden tetteinket még a legtitkosabbakat is, s mindig velünkvan, bár hova rejtőzzünk is előle. Ő segit meg minden munkánkban, a jót megjutalmazza, a roszat megbünteti stb. A természet szépségeire és hatalmas munkáira való figyelmeztetés is nagy befolyással lehet czélszerü alkalmazás mellett ezen érzelem élesztésére.”
(Vége következik.)
Pestmegyei takarékpénztár. Ez intézet folyó hónap 14-kén ismét közgyülést tartott, s pedig tárgyára nézve fontosat.
Kik tudósitásainkat, miket ez intézetnek f. évi januar és februar hónapokban tartott közgyüléseiről a Hetilapnak 835f. évi 7. 17. és 18-ik számaiban tevénk, figyelemmel kisérték, tudni fogják még, mikint akkor határozatok inditványoztattak és hozattak, mikkel az czéloztatott, hogy a váltó-üzlet tágasbitásával az intézet magának nagyobb forgalmat, a közforgalomnak pedig nagyobb elevenséget biztositson. Megállapitott jelesül: hogy a budapesti kereskedők hitelképessége osztályoztassék, kölcsön nekik ez osztályzat korlátain belül adassék stb. Magának az osztályzatnak pedig következő 8 foka szabályoztatott: 30,000, – 20,000, – 15,000 – 10,000, – 6000, – 4000, – 2000 és 1000 pftos azaz, az 1-ső osztálybeli kereskedőknek 30,000, – a 2-dik belieknek 20,000 pft stb. engedtetett hiteleztetni.
Azonban támadt e határozatnak egy bunkója, melly a főlebbi osztályzatnak igen szoritó értelmet adott. És ez ebből áll. A takarékpénztár nem kölcsönöz váltóra, hanemha legalább 3 firma van rajta: a kibocsátóé, elfogadóé és forgatóé. És az igy három névre kölcsönzött hitel mind a háromra ráiratik, miután a törvény értelmében mind a három egyenlőn van kötelezve. És ezenfölül a fölebb érintett határozat azt tartja: hogy ugyan azon három névre bár tartozzék az mind egyenkint az 1-ső osztályba, csak 30,000 pft adathassék. Ebből pedig az következik, hogy ámbár az egyes kereskedők osztályoztattak a 30,000-es, 20,000-es hitelképesség szerint, közülök még sem kaphat egysem maga 30,000, 20,000 ftot, hanem csak mind a hárman együtt, miszerint tulajdonképen nem az egyes kereskedő firmák, hanem hogy igy fejezzük ki, a váltó-háromságok, vannak classificálva. Hozzá járul, hogy ha ki a kereskedők közül egy váltón csak mint kibocsátó vagy forgató áll, bár a kölcsönből, maga semmit sem élvezett, mint elfogadó nem igényelhet többé hitelt.
Ezek igy levén, egy bizottmány kiküldetett az osztályozás megtétele végett, – a helyett azonban, hogy az osztályzást bemutatta volna: következő javaslatot tőn az említett közgyülésre.
Alólirottak (8 a legjelentékenyebb kereskedők közül Pesten) részint intézetünk javáért, részint a betételek visszafizetéseinek netalán bekövetkezendő torlódása esetében nagyobb biztosságért ajánlani bátorkodunk, hogy a megállapitott 8 osztály, csak az elfogadmányokra értessék, a nyert hitelekkel csak az elfogadó terheltessék, a kibocsátó és benyujtó csak mint a törvény értelmében vett kötelezettek tekintessenek, az ő hitelök azonban még épségben maradjon stb.
A közgyülés, csak egyetlen tagnak levén ellenkező véleménye, közakarattal elfogadta a véleményező bizottmánynak javaslatát annyiban, hogy a megállapitoptt osztályok hitel-képessége mindig az elfogadóra értessék, a váltón álló többi firmáknak hitele pedig mind a mellett, hogy a törvény értelmében kötelezettek maradnak, nyitva tartassék saját elfogadmányaik számára. Azonban, nehogy a hitelezés körének illy tágasbitása mellett a kölcsönök egyes házaknál aggasztóbban nagyok lehessenek, a mult közgyülésen megállapitott 8 osztály közül az első, a 30,000 pftos eltörültetett, s csak 7 osztály maradt meg, mellyeknek elseje, legnagyobbika 20,000 pftos, a többi ugy hagyatván meg, mint februarban volt határozva. – A benyujtandó váltók censurája is szigorúbbá határoztatott, mert nem mint 836határozva volt, 5 tagja leend a váltó-vizsgáló bizottmánynak, hanem 7, t. i. az igazgató, 4 kereskedő és 2 nemkereskedő.
Örvendve tapasztaljuk ezekből intézetünknél, miképen körében a folyó ügyzemények, a kereskedelmi forgalom a banki élet mindig nagyobb és nagyobb jelentőséget nyer: míg eddig a hypothekaszerüség volt a tulnyomó.
X.
