Műszó-rosta.
Műszó-rosta.
Taklap (Deckplatte), mert tak-tok, födü, pólya burok, megfelel e német szónak dach-tach (a ch-k levén)-tak és take; a lap szó pedig a német Blatt vagy platt, Platte szónak. Nyelvünkben a tak szó magánosan inkább a palócz kiejtésü tok alakban jó elő; azonban kisebbitője-diminutivuma: takcsa, most tacska, olly burkot, födüt, pólyát jelent, mellyel a pórnők kisdedeiket betakcsálni, bepólyázni szokják; hogy ragozáskor a könnyebb kiejtés szerint 749módosult, számos illy alaku szavainkból kitetszik: szecske-szegcse (elszegdelt szalma, széna) szöcske-szökcse, azaz szökő bogár (a franczia nyelvben sauter-szökni igétől: sauterelle-szökcse) bodrocska folyó neve-, bodrogcsa stb.; összetéve pedig meg van ezekben: tak-ács, tak-any, tak-arni.
Nádéd = nádczukor (Rohrzucker), mert éd németül Süsze, átvitt értelemben Zucker; minthogy pedig méz e két szó összeolvadtából keletkezett: méh-éd vafgy is a méhnek éde igy: méhz-méhéz vagy méhd-méhéd, mit a nyelvünkből vett német méht vagy meth, a latin us végzettel képzett med-us, azaz méhdös ital, és a tót méd szavak is bizonyitanak, és az is tanusit: hogy a d és z betűk a nyelvekben váltakoznak, mint nyelvünkben illyenekben: addig, azig, foglalkodik, foglalkozik*, bűz-bűd, (van a tiszamentében illyennevü helység is) stb.; annálfogva a nádméz vagy nádméh-éd szó csak ama méh édének kifejeztetésére illik, melly a nádba szokta azt lerakni. És minthogy éz-éd-íz-íd, és hizelkedni szó is szónyomozásilag, édelkedni, vagy is édesen beszélni valakivel, és ídű vagy idv is, helyesen édü vagy édv, mellynek ellentéte a keser-ü vagy keserv, honnan az édües vagy is édves hely éden neve is megmagyarázhatékony; ugyan azért a csirázáskor fejlődő éd is, tulajdonképen a csir-éd, mert a mesterségekben használni szokott növény-ragasz helyesen csirenyv, miből egyuttal azt is következtetem: hogy csira már a harmadik szémelyi birtok ragásztékkal van megtoldva, mit hinnem azért is lehet: mert a tojásban levő kis tyuk csira-csir-ke, melly ha egyszer kikel, akkor csipeg, és azért csipe-csibe; igy szilvaíz, szőllőíz, helyesen szilvaéd, szőllőéd.
Foglalkodni = beschaeftigen (sich), foglalkozni = abonnirozni, praenumerálni. Szerk.
Szesz (Gas), csak ama levegő nevére alkalmas, melly a léleges buzgás vagy forráskor, vagy valami edénybőli kitakarodásakor szesz-eg, vagy is olly gyenge neszt, azaz szesz hangot hallat, mint hallik a szisz-egés vagy szusz-ogáskor, csak hogy nem olly erőset és mélyet, a honnan azt a spiritus vagy léleg elnevezésére is alkalmazni, ugy hiszem tév-okozás.
Fokosz vagy fakasz, tűzfokasz, focus, (Brennpunkt), mivel tüzet adva fokoszt vagy fakaszt, azaz lukaszt, mert fok vagy fak, sajátképen lukat jelent, mi kitetszik ezekből: tű-foka, fok-os, fok-adni vagy fak-adni, fok-osztani vagy fak-asztani; a német fach szó is (a ch betűk lévén) -fak a szekrény ama lukait vagy átvitt értelemben osztályait jelenti, a mellyekben valamit tartanak; továbbá a vizeknél is fok igazán ama lukat jelenti, mellyen azok, a földet áttörvén, fok-adnak, vagy midőn valamelly folyó vagy ér egy másikba ömölvén ez utóbbi partain fok-ad. – Hogy miért jelölünk most a fok szóval emelkedettséget? ekképen hiszem megfejthetni: én t. i. ugy vélem, hogy eredetileg az ugynevezett forrás-okat, mellyeken a viz fokad, nevezték fokok-nak, mellyek minthogy rendesen dagok vagy is hegyek oldalaiban vagy néha rajtok is vannak, azért maradhatott-e szó vagy név magokra a magosságokra, bár tulajdonképpen például: maros foka, tisza foka, ezen folyók kutfőit illetné. – Ellenvetésképen fölhozatni: hogy e szóban vár-fok inkább domboruságot jelent. – Azonban valamint az ímént mutattam, 750hogy a dagok vagy hegyekre helytelenül alkalmaztatik a fok szó, szintugy igen hihető, hogy itt is helytelenül alkalmaztatik e szó magára a várfal dombora- vagy helyesebben tomporára, a helyett hogy az ezen létező nagyobb rovátkok vagy lukak elneveztetésére használtatnék*. És ezt hinnem annál inkább lehet, minthogy a fok szónak megfelelő természeti pok vagy puk hang – mellyből képződöttnek vélem a fok szót – szintén valamelly tárgy pok-adása, puk-adása, azaz meglukadásakor hallatszik, melly véleményem hogy nemalaptalan, könnyen átlátandja mindenki, a ki az ajakbetűknek a nyelvekbeni váltakozását figyelemre méltatá, mert nemcsak a magyar de más nyelvekben is váltakodnak a b, f, p, v ajak-betük, például lebegő-levegő, belü-velü, förög-pörög- fodor-borod, szintugy pondo-pfund-font, pusfusz, piscis, olaszul pesce-fisch, berg-vrh, pater-vater, frater-bratr-pruder-bruder stb.
A szavak elfogadásában mennyi ovatossággal kell lenni, igen kéznél van a példa a tömeg szóban, melly a concursualis massa kifejezésében nagyon ügyetlenül használtati, holott a csődérték olly helyes kifejezés volna. Szerk.
Résutság (Böschung), declivitas.
Átállás (Stellung).
Állatni (stellen), mert állitni ez értelemben használtatik: behaupten*.
Azon nem igen kell fenakadni, hahogy ugyan azon szó több tárgy elnevezésére is szolgál, illyen elég van nyelvünkben. Bár csak emberünk ne volna annyi kétszint viselő! Szerk.
Védv = védü (Schütze).
Göncz (talán alkalmazhatni a centrum szó kifejezésére?) mert gönczölög vagy gönyölög az, a mi a göncz vagy egy álló pont körül forog, mivel pedig a testek tengely körül tengenek: azért a területek, és a vonalak alakitóinak vagy is petteknek gönczölgési középes állóhelye talán neveztethetik göncznek?*
Kár lenne a jó középpontot kiküszöbölni. Szerk.
Tápviz (Speisewasser), (tápolni fovere, tápló fomes) alk, staat, status, alkudni-alkodni, statuiren, alkatóalk-adó, statust, létet-adó, ettől van alak Gestalt szó is, azaz a minek alkata van, (Gestaltung, Bestand szavak, stehen és stellen, stare statuere értelmü szavakból levén szármozva) az alk-itni, alk-otni, alk-adni szavakból megmaradó alk gyökérszó is a mondott jelentéssel bir; ez okból alkkal járni sajátképen annyit tesz: mint pihenve járni, nem pedig lassun vagy csenddel járni. Alk-admány constitutio szóban is, a stitutio vagy statutio jelentés az alk által van kifejezve, és igy a statutumokat lehetne alkodat-oknak nevezni.
A viz duzzadása, (das Aufschwellen des Wassers).
A jég torlódása, (die Auftauchung des Eises).
Lejtékelni, esetmérni (libelliren).
Lejtékelő (libella).
Egyiték, vizitapasz (concret).
Pártázat (das Gesimse).
Tompormű, dombormű (basrelief), mert ki van tomporitva, azaz nem szögletes, az embernél is a czomb körüli gömbölyü rész tompor, tomp-domb.
751Padlatlap (Parquette).
Sikolni (polieren), vagy sikárolni*.
Ez már használatban is van sikolni = politirozni, valamint horzsolni = terrassirozni.
Sikáraczél (Polier-Stahl). S...
