A dohány-monopolium haszna és kellemei.
A dohány-monopolium haszna és kellemei.
Az 1828-ik év előtt, mig a dohány-termesztés szabad volt, nagy figyelmet forditottak rá a roveredói, mori-i, nogaredoi, alai, rivai és argói kerületek, s mivel itt nagyon alkalmas a föld e növény diszletére, a földbirtokosok, a szabad termesztés előnyein kivűl, még jelentékeny nyereményt is kaptak terméseik után. Ez előnyökhez járult, mikint a dohány-ipar gyár-foglalkodásai igen számos embernek nyujtának munkát állandólag. – De 1828 után, a mint monopolium tárgya lőn a dohány-ügy, termesztése csak kevés helységre szoritkozott Roveredóban, Nogaredóban, Alában, Moriban és Argoban; mindenkinek, ki dohányt akar ültetni, különös engedelemért kell folyamodnia, kérelmében tartozván a termesztendő növény mennyiségét szorosan meghatározva bejelenteni; az egész termést be kell szolgáltatni az illető kamarai hivatalhoz, minthogy csak a kamara számára engedtetik meg a termesztés. A beszolgáltatott mennyiségért azon ár fizettetik, melly a termesztő vidéknek a kedvezőbb vagy kedvezetlenebb időjárásnak, s a nagyobb kisebb szorgalomnak tekintetbe-vételével ugyan, de csak a kamarai hatóság által évenkint megszabatik.
Ezeket Roveredóból a Journal des Öesterr. Lloyds-nak irják. Mi pedig azoknak ajánljuk figyelmébe, kik nagyon szeretik zsebeiket folyamodásokkal tömögetni; kik valjon a följelentett egy holdnál vagy 40–100 öllel nem nagyobb terület lőne beültetve, – valjon a termesztő a feljelentett termésen tul nehány fontot vagy épen mázsát nem tartott e meg saját szükségeire? végre valjon ha a monopolistának 6 fton adván el termése mázsáját, nem drágálja e tőle a szivar darabját 5 pengő krajczáron venni? stb. Azt gondoljuk, illyen gyönyöreit a felsőbbséggeli érintkezésnek kötelességünk volt megemliteni most, midőn ez ügyben némi hir szállong az országban, és pedig megemliteni nem annyira a pipás, int a termesztő magyar ember érdekében.
Örsy.
