Czéhügy.
Czéhügy.
Nyilt levél a Hetilap szerkesztőjéhez. Gy... majus 20-án 1846.
„Nem is javult ég meg hibás állapot, mielőtt annak árnyoldalát fel nem deritette a becsületes jó akarat, és a javitás iránti kész hajlandóság. Szóljunk csak illyesekről minél többször, és a kivánt jó siker el nem marad.” Hetilap 38-dik sz. 661 hasáb.
Arany s bizodalmat gerjesztő szavai a H. szerkesztőségének, s ugy látszik, mintha minden avatottat nyilatkozatra akarna felhivni. A czéhek belszerkezetét csak azok tagjai ismerhetvén isten igazában, a szerkesztőség helyesen teszi, ha a nem egész alapos nyilatkozatoknak is helyt ad lapjában, mert sok becsületes jó akarat van ám némaságra kárhoztatva azért, mivel az irodalomban jártas nem levén, irni nem mer, mivel fél, hogy kigunyoltatik nyelve darabosságaért, irni nem akar, mivel fél, hogy czikkét a nyilvánosság kezelői föl nem veszik; irni fél, mivel a czéh árnyoldalát érintvén, magában czéhében is kudarczot vall. Engem is ezen, meg több más ok tartóztatott, hogy a czéhek belállapotáról ne irjak. Az érintett felhivás következtiben azonban legyen szabad Kemenesaljai Imre ur czikke iránt nézetimet kifejtenem.
K. ur czikke bevezetését olvasván, azt vártam, hogy a czéhek árnyoldalát hozza napfényre, mert ugy mond „mi tudjuk legjobban hol a bibi”; azonban csak az inasok körüli eljárásainkat akarja igazolni. Ha a mit e részben mond, 9–10 éves gyermekekre érti, az megengedhető; de 14–16 éves felserdült, nevelt fiuval sem bánunk ám másképen. Ez azonban nem annyira a czéh, mint inkább azon egyesek megrovására esik, a mennyiben a czéh által meg nem büntettethetnek; mert annyit én is mondhatok, hogy az inasoknak a czéhek eltörlése után sem lenne jobb dolguk, – a remeklőknek talán igen – mint van most.
Azt is mondja K. ur „csak legyenek a hazában intézetek, mellyekben a gyerek ama hasznos kisdedovó intézettől fogva egész 12–14 esztendős koráig jámborságban stb neveltessék, mi szivesebben látjuk az illy előkészülettel beszegődő inast.” Mind igaz, mind igaz, jó volna ha volna legalább minden nagyobb városban olly intézet, de ha nincs, következik-e hogy soha ne is legyen, és nem a czéheknek állna e leginkább érdekében, illy intézeteket állitani s feltartani? Én irástudó emberektől hallottam, hogy Angliában minden közhasznu intézetet egyesek egyesületi uton állitottak fel, nem pedig a status;* ugy hallottam, hogy az egyesült statusokban a gyakorlati tudományokban annyira kiképzik a növendékeket, hogy minden mesterember egyszersmind 752tudományosan is üzi mesterségét. Ugye bár a szabónak, csizmadiának stb. egy kis alapos ismeret a rajzolásban, mértanban, festőnek, kalaposnak stb egy kis alapos ismeret műtanban, erő- és természettanban, meg a vegyészetben stb egy cseppet sem ártana! A mi Angliában, Éjszakamerikában e tekintetben történt, miért ne történhetnék nálunk is? nálunk is nyitva az egyesületi munkásság tere mindenki előtt. Miért nem állitnak hát a czéhek olly intézeteket, hol a mesternövendékek a mesterségökre szükséges tudományokban alaposan oktathatnának? Azért, mert könnyebb beszélni, mint tenni; azért mert csak a régiben akarunk maradni, azért mert mindig a sült galambra várunk, pedig erről rég meg mondta a példabeszéd az igazat! És midőn se nem akarunk, se nem teszünk, bizony akkor türnünk kell, ha valaki azt veti szemeinkre, mikép mesteruraimék azt várják, hogy szájokba repüljön a sült galamb.
Sok fekszik ebben tisztelt iparüző honfi társam. Igen is egyesületi ut az, mellyen mi is czélhoz juthatunk leghamarabb, legbiztosabban. Ne várjunk mindig atyáskodásra! Mit magunk erejéből tehetünk, soh se várjuk kegyelemtől! Aztán meg mit magunk teszünk, csak jobban alkalmazzuk azt szükségeinkhez, de meg több részvétünk is van iránta. Azért tegyünk magunk. Isten is segiti azt, ki magán segitni akar. Szerk.
Gy. városában nem rég egy 18 tagból álló czéh folyamodott a ns tanácshoz a végett, hogy hathatós közbenjárása által egy a czéhek költségén alapulandó inasiskola felállitását mozditná elő, s e végre nagy nemzeti iskola, melly ünnep- s vasárnapokon ugy is üresen áll, akkor engedhetnék át. A többi czéh a folyamodást nem pártolta – és igy az inasiskola elmaradt.* E tény, ezt senki sem tagadhatja, és bizony a czéheknek nem fény-, hanem árnyoldala. – Továbbá a szegődési dij czéhszabályaink szerint 1ft 30vkr, a szabadulási szinte annyi, – ha a czéh többet vesz – ez is árnyoldala!
És miért? mert ismét mástól váraték, mit a czéhek maguk erejéből indithattak volna életnek. Szerk.
Ennyi most legyen elég. Más alkalommal a czéhek belállapotáról.
Mester János.
